Pro Cultura Christiana díjat kapott Beke Margit egyháztörténész és a Markolt szobrászművész házaspár

A díjátadó ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás; Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; a konferencia tagjai és titkára, Németh Gábor.

Erdő Péter köszöntőbeszédében elmondta, a püspöki konferencia a Pro Cultura Christiana díjat megalapítva felismerte, hogy nemcsak az igehirdetéssel, hanem a keresztény szellemű kultúra szolgálatával foglalkozó embereket is külön díjazni kell.

Mint mondta, a keresztény kultúra kifejezés mintha manapság kicsit el is kopna, sokszor halljuk, hogy Európának eszerint kellene élnie. Azonban ez a kifejezés sajátos jelentésében a hittel, az Egyházzal kapcsolatos értékek szolgálatát is kifejezi. A különböző művészeti ágak, a tudományágak, az egyháztörténet és az egyházi gyűjtemények kincsei is a keresztény kultúra hordozói. Akik ezt ma méltón be tudják mutatni és közkinccsé tudják tenni, biztos, hogy érdemesek a püspöki konferencia legnagyobb elismerésére is.

Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy három olyan kiváló tudóst, illetve művészt díjazhatunk, akik rengeteget tettek a keresztény kultúráért – méltatta az elismerésben részesülőket Székely János.

Mi is a keresztény kultúra? Mi az, hogy kultúra? Miért fontos, hogy legyen? – tette fel a kérdéseket. – A kultúra szó jelentése: művelni, ápolni, őrizni, tágabb értelemben pedig az, hogy az ember a természetes környezetet a maga életterveivel alakítja, utakat és házakat épít, könyveket ír, alkotásokat készít. Az emberi szellem alakítja a világot.

A keresztény kultúra azt jelenti, hogy keresztény értékek járják át a szokásainkat; gondolhatunk az egyszerű paraszti szokásokra és a kultúra és tudomány magasabb szintjeire is. 

A kereszténység a nyelvhasználatunkban is megjelent, hiszen a kereszténység nyelvi forradalom is volt, de intézményes forradalmat is hozott, az első kórházat, az első ingyenes iskolát, az első egyetemet.

Átjárta a kereszténység a társadalmat, a keresztény kultúra hordozza hitünk értékeit, segíti, hogy azt átadjuk. Ha ez a kultúra elgyengül, vagy helyettesítődik mással, ha megjelenik a csúnya, az abszurd, a dekonstrukció kultusza, nehéz lesz a mi értékeinket továbbadni, azt, hogy

igaz, szép, szent és jó egymástól elválaszthatatlanok, és hogy az emberi életnek van értelme és célja. Köszönjük, hogy ezeket az értékeket ápolják, védik.

Beke Margit munkásságából kiemelte Mindszenty bíboros szentbeszédeinek gyűjteményét, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciák tanácsozásainak jegyzőkönyveit, Meszlényi Zoltán életrajzát, a katolikus Budapest életéről szóló kötetet; a Markolt házaspár nagy életművéből pedig a szentendrei ferences gimnázium szentségtartófalát, a máriaremetei Szent Család-szobrot, a częstochowai díszkutat. „Legnagyobb remekművük azonban nem az, amit kőbe és fába faragtak, hanem a nyolc gyermek, akiket nagy szeretettel és hittel neveltek fel” – hangsúlyozta.

Az alábbiakban a díjazottak méltatását olvashatják.

Beke Margit történész, levéltáros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottságának elnöke, az MTA doktora.

1939-ben a Szatmár megyei Nagyecseden született. Az ELTE BTK történelem–orosz tanár, majd levéltár szakán diplomázott, teológusi abszolutóriumát a budapesti Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémián szerezte.

A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjébe lépett be 16 évesen, amely ma már a Boldogasszony Iskolanővérek Rendje nevet viseli.

Munkásságának jelentős része az esztergomi érsekséghez fűződik, így a Prímási Levéltár igazgatójaként működött. Nyugdíjazását követően a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár igazgatója, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) levéltári referense, majd a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek budapesti levéltárának vezetője lett. Tanított a Svetits Katolikus Gimnáziumban, az Érseki Simor Könyvtár, illetve a Váci Püspöki Könyvtár igazgatója volt.

Életét és tevékenységét az Egyház és hazája iránti szolgálat jellemzi.

Munkássága elismeréséül megkapta a Mindszenty Alapítvány Életműdíját, a Komárom-Esztergom Megyéért Díjat 1994-ben, két évvel később a levéltárosok részére adható legmagasabb szakmai elismerést, a Pauler Gyula-díjat, 2000-ben a Magyar Egyházi Levéltáros Egyesület Kormos László-díját.

Jelenleg Meszlényi Zoltán-kötetének átdolgozott kiadásán és bővítésén dolgozik.

Markolt György 1951-ben született Kiskunfélegyházán, 10 gyermekes értelmiségi családban. Szülei nehéz körülmények között nevelték, de szeretetet, odafigyelést és képességéket kibontakoztató hátteret biztosítottak számára.

1964–68 között a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanulója, majd 1968-tól 1975-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Mestere Somogyi József volt. 1976-tól a főiskola kőfaragó műhelyét vezette adjunktusi beosztásban nyugdíjazásáig. 1975-ben megkapta a Fővárosi Tanács nagydíját, majd 1977-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott. 1981-ben kitüntették a Szegedi Nyári Tárlat fődíjával. Jászszentlászló díszpolgára, 2021-ben Bács-Kiskun Megyei Prima Díjat kapott.

Legalább 40 köztéri alkotása található meg hazánkban, legutóbbi a Szent Mihály arkangyal szobor, a Miniszterelnökség épületén. Köztériszobor-megrendelésein feleségével, Gémes Katalinnal együtt dolgozik, más-más feladatkörben, egymás alkotói szerepét tiszteletben tartva segítik egymást. Munkái között találunk domborműveket, térplasztikákat, kisplasztikákat, liturgikus tereket egyaránt. Műveinek anyaga elsősorban kő, másodsorban fa és bronz.

M. Gémes Katalin 1954-ben született Szegeden második gyermekként. Földdel dolgozó szülei korán megmutatkozó művészi érdeklődésének teret engedtek. 5 éves koráig a szatymazi tanyavilágban, majd felnevelő falujában, Szatymazon élt. Innen járt 1969–73 között a szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába, kerámia szakra. Fitz Mihály és Tóth Sándor szobrászművészek irányításával került a szobrászi pályára.

1973–79 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászhallgatójaként mesterei Mikus Sándor és Vígh Tamás voltak.

Leginkább szakrális alkotásai vannak, és számos köztéri munkáját találhatjuk meg országszerte. Műveinek anyaga elsősorban a kő.

1976-ban kötött házasságot Markolt Györggyel, nyolc fiúgyermekkel áldotta meg őket a Jóisten. 19 unokájuk van, és két unokájuk érkezik még a közeljövőben. A művészi munka és gyermekeik születése párhuzamosan zajlott, tanúságtételként az Atya akaratának elfogadásáról és a talentumok kibontakoztatásáról.

Miután átvették a díjakat, Beke Margit köszönőbeszédében kiemelte, egész életén át a püspökök szárnyai alatt nőtt, főnökei, munkatársai, lelkigyakorlatok vezetői voltak. „Mindig tudtam, hogy az Úristen és az Egyház mellett vannak” – majd részletezte pályája legfontosabb eredményeit.

Nagyon jólesik ez a díj, mert a Jóistennek dolgozik az ember, minden cselekedetünkkel az a feladatunk, hogy az ő dicsőségét szolgáljuk – mondta M. Gémes Katalin. –  Semmi másra nem vágytam, csak hogy jó legyen a munkánk, és szeressék azokat.

Szöveg: Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír, fotó: Fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye