A gyermek olyanná lesz, amilyenné mi neveljük – konferencia a digitális eszközök gyermekeinkre gyakorolt hatásáról

„A digitális tér és gyermekeink” című konferencián olyan neves szakemberek tartottak előadást, akik misszióként tekintenek a feladatra: az eddig feltárt eredményeket és megoldási javaslatokat a családok és intézmények elé tárni, gyakorlatba átültetni, s mindezt minél szélesebb körben. Hiszen a tét nem kevesebb, mint a gyermekek jövője.

A digitális tér és a személyes képernyőhasználat gyerekekre gyakorolt káros hatásával kapcsolatban kutatások, mérhető és megdöbbentő eredmények születtek az elmúlt években. A rendezvény célja az volt, hogy ezeknek az eredményeknek a bemutatásán túl munkaeszközt adjon a kezünkbe: a meghívott szakemberek által hiteles válaszokat, megoldásokat és jó gyakorlatokat mutasson be.

A konferencia nemcsak az egyházmegye pedagógusait és a szülőket, de a hitoktatókat és a püspökségi dolgozókat is megszólította, ezzel kiterjesztve a havi rendszerességgel tartott előadássorozat, a Pedagógus Akadémia hatókörét is. November 20-án közel kétszáz érdeklődő jelent meg az esemény helyszínén, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán, ahol a házigazda a Nyíregyházi Egyházmegy Oktatási Irodájának vezetője, Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna és munkatársai, valamint Szabó Tamás pasztorális helynök atya volt.

Szabó Tamás atya, főszervező bevezetőjében rávilágított az esemény missziós súlyára:

Országunkat, a jövő világát látjuk a gyermekekben. Nagyon fontosnak éreztem, hogy a közoktatási és gyermekvédelmi intézményekből is itt legyenek szakembereink, hogy hallják és felvérteződjenek korunk egyik legnagyobb kihívásával szemben. Szülőként és papként is meg kell tennünk a felismeréseket, és a megfelelő lépéseket gyermekeink védelme érdekében.

A digitális fegyelem lelki dimenzióját is megvilágította: öröm, hogy ez a konferencia épp a böjti, adventi időszakra esik, hiszen ez egy szent időszak. A nap témája a maga módján lelkigyakorlattá válhat, hiszen arról is szól, „mit etetnek velem”. Az a célunk, hogy a virtuális valóság helyett a valósághoz kapcsolódjunk – fogalmazott az atya. A konferencia alapvető üzenete így a katolikus nevelés legfontosabb alapelveit tükrözte.

A Búzaszem Iskola értékalapú modellje

A konferencia szakmai programját – rövid imádság után – Horváth Szilárd, a kereszténységre, néphagyományra és családi összefogásra alapozott gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapítója és vezetője nyitotta meg. Az előadó, akinek munkáját Táncsics-, Mikszáth- és Eötvös József-sajtódíjjal, valamint a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a digitális világ elkerülésének radikális, de bevált gyakorlatáról beszélt Lélekmentés a Búzaszemben című előadásában.

Horváth Szilárd bemutatta, hogy a Búzaszem Iskolában a szülők számára a gyermekbarát nevelés, a kereszténység és a magyar irodalom mellett immár a negyedik legfontosabb szempont az, hogy az intézmény segíti a családokat abban, hogy a gyerekek kezéből kivegyék a digitális világot otthon is.

Az iskola modellje szerint 2011 óta nem engedik be az okostelefonokat, és a szülőkkel egyeztetve a gyermekek 14 éves koráig otthon sincs okostelefon, tablet, digitális játék és közösségi oldal. Ez a megközelítés mára a hátrány helyett az intézmény legnagyobb értéke és csalogató ereje lett.

Horváth Szilárd hangsúlyozta, hogy a mai helyzet más, mint a korábbi generációs problémák. Míg a digitális kompetencia minden felnőttnek és pedagógusnak elengedhetetlen, a gyermekekről másként kell gondolkodni: az eszközök addiktív hatásának nem tudnak ellenállni.

Kreatív munkatársak csak azokból a gyerekekből lesznek felnőttként, akik később kapják meg ezeket az eszközöket.

Digitális Diák Detox eredményei

A konferencia következő előadója dr. Puskás Balázs közoktatási szakjogász volt, aki a Váci Egyházmegyében működő Szent Mihály Intézményfenntartó főigazgatója. Puskás Balázs a katolikus intézményrendszer felelősségét a Gravissimum Educationis (a II. Vatikáni Zsinat deklarációja a keresztény nevelésről) dokumentum szellemiségével azonosította: keresztény szabadság és szeretet szellemiségének elmélyítése az iskoláinkban, a ránk bízott gyerekek üdvösségre való jutásának segítése. A digitális eszköz, a Mesterséges Intelligencia Ferenc pápa szavaival élve: „eszköz, és eszköznek kell maradnia”; Leó pápa nyomán pedig: maradjunk a teremtés urai a digitális térben is.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tanulmányok és a saját tapasztalatok is azt mutatták, hogy a baj forrása a családokig ér: az iskolai korlátozás nem elég, mert a függő diák otthon újra beleveti magát a képernyővilágba (akár egy munkanapnak megfelelő időtartamra is).

Ezért a Szent István Intézettel közösen elindították

a nagyböjti Helló, Teló! – Digitális Böjt kihívást, amely során mintegy 120 diák (és családjaik) vállalta önként, hogy 33 napon keresztül leteszi az okostelefont, hogy korlátozzák a médiafogyasztást és a videójátékozást.

Az eredmények lenyűgözőek, és nemzetközi szinten is jelentősek voltak:

• 10%-ot meghaladó javulás a figyelem, a téri-vizuális figyelem és a motoros/figyelmi pontosság mutatóiban.
• Lényegesen csökkent a szorongás, a stressz.
• Jelentősen javultak a szociális és empátiás készségek, csökkent a ridegség, motiválatlanság és érzéketlenség.

Dr. Puskás Balázs kiemelte, hogy a program csak akkor működik, ha a hitelesség és a példamutatás is megvan, ha a szülők példát mutatnak a gyerekeknek.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy a pozitív kutatási eredmények birtokában az a céljuk, hogy minél több iskola vezessen be szülőkkel kötött szerződéseket arról, hogyan használhatják otthon az okoseszközöket a diákok, és mennyi képernyőidő megengedett naponta.

Elvonási tünetek: párhuzam a drogfüggőséggel

A konferencia programja Hal Melinda, klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének kutatásvezetője előadásával folytatódott. Több egyetemen is oktató szakemberként (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem) a pszichológiai hatások és az érzelmi intelligencia fejlődése közötti összefüggésekre fókuszált.

Hal Melinda hangsúlyozta, hogy a 33 napos digitális böjt mérhetősége sorsdöntő kérdés volt, mert bizonyítékra volt szükség ahhoz, hogy a védekezés ne csak „filozófiai feltevés” maradjon.

Személyes tapasztalatai alapján figyelmeztette a kísérletben részt vevő szülőket és a pedagógusokat:

Körülbelül egy hét után ezek az elvonási tünetek erőteljesekké válnak. Fizikai elvonási tüneteket tapasztalunk, ugyanúgy, mint egy alkohol- vagy kábítószer-elvonásnál: bizsergő érzés a bőr alatt, érzelmi hullámvasút, sírásrohamok, kétségbeesés és az unalom elviselési képtelensége érkezik.

A pszichológus szerint a gyerekek azért nem tudnak kontrollt gyakorolni, mert az idegrendszerileg még nem érett személyiség nem képes hosszútávon gondolkodni, és azonnal csökkenteni akarja a szorongását, ami a devianciák melegágya.

A kutatónő rámutatott, hogy bár a fiataljaink képességben nem rosszabbak, mint a korábbi generációk, egy súlyos morális értékválsággal állunk szemben. Kiemelte a kognitív funkciók hanyatlását:

A figyelmi funkciók területén nagyon egyértelmű a hanyatlás. Most átlagosan 40 másodperces figyelmi funkcióval számol a szakirodalom. A kutatás azonban reménykeltő: a 33 napos digitális böjt után több mint 10-15%-os emelkedés tapasztalható a kognitív funkciókban, ami „plusz egy jegyet jelent minden egyes tantárgyból”. A legjelentősebb javulás (15% feletti emelkedés) az érzelmi területeken volt mérhető. Csökkent a motiválatlanság, a ridegség és az érzéketlenség.

Az eszközhasználat miatt sajnos ki sem alakulnak olyan idegpálya-rendszerek, amelyek például az empátiáért vagy az érzelmi intelligencia fejlődéséért felelősek. A fiatal nem lesz képes racionális döntést hozni, és nem mozgatja az a morális érzelem, ami megakadályozná a deviáns magatartásban (pl. drogfogyasztás). A kutató lezárásként hangsúlyozta:

A tudományos szaklapok szerint továbbra is az érzelmi intelligencia a sikeres élet kulcsa, a személyes képernyőidő ilyen mértékű növekedése épp ennek fejlődését gátolja.

Keresztény válaszok a digitális kihívásokra

A konferencia negyedik előadója volt dr. Máthé Zsuzsa, jogász, történész, újságíró és négygyermekes édesanya, a Szent István Intézet igazgatója. Mint a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságával közös digitális projektek egyik főszervezője, az intézeti munka és a konkrét társadalmi beavatkozás fontosságát hangsúlyozta.

Dr. Máthé Zsuzsa kiemelte, hogy a Szent István Intézet ökumenikus szemlélettel keres keresztény válaszokat a társadalmi kihívásokra. Aktívan részt vettek az okoseszközök iskolai használatának korlátozásáról szóló egyeztetéseken, karakteresen képviselve azt az álláspontot, hogy ezeket az eszközöket az iskolában tényleg csak tanulási céllal vehessék elő a gyerekek.

A szakember Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szavait idézte, aki szerint a kutatómunka nem működik a telefon közelében, és versenyelőnyben van az, aki képes távolságot tartani ezektől az eszközöktől.

Analóg November

A 33 napos digitális böjt sikeres tudományos eredményeire építve indították el az Analóg November elnevezésű kihívást. Ez a kezdeményezés egy fiatal egyetemisták által fejlesztett applikációra (OUT!) épül, amely játékos módon ösztönzi az iskolai közösségeket az analóg idő gyűjtésére (pl. sportolás, olvasás, vagy csak a levelek hullásának nézése).

A kezdeményezésben több mint 10 000 résztvevő (szülők és diákok) 8 millió percnyi analóg időt gyűjtött, ami több mint 15 évnyi időt jelent átszámítva. A kihíváshoz csatlakoztak piaci szereplők (Decathlon, Ridley) és a Bethesda Gyermekkórház is, díjakkal motiválva a résztvevőket.

Dr. Máthé Zsuzsa külön kiemelte a kihívás nemzetegyesítő erejét, hiszen nagyon sok határon túli magyar fiatal bekapcsolódott.

Profittermelés a gyermekek figyelméből, függőségéből

Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője, a Pannon Egyetem Védelmi Oktatási és Kutatási Centrumának szakmai igazgatója előadásának célja az volt, hogy segítse a szülőket és a pedagógusokat a háttér okok megértésében, mert „csak akkor válik a szülő az egész téma iránt elkötelezetté, ha érti, mi a probléma.”

Pöltl Ákos a „Big Tech” cégek (Amazon, Meta, Microsoft) koncentrált hatalmára hívta fel a figyelmet. A kutató kiemelte, hogy a profitmodell alapja a figyelemgazdaság és az érzelempiac. 2022-ben a technológiai cégek dollármilliárdokat kerestek a 18 év alatti gyerekek online reklámfogyasztásán. A videojáték-iparban a bevétel már nem a reklámokból, hanem az alkalmazásokon belüli vásárlásokból származik, ahol a virtuális tárgyak (skinek, fegyverek) vásárlása a gyerekek körében státuszszimbólum lett.

Pöltl Ákos rávilágított arra, hogy a technológiai cégek nem véletlenszerűen szippantják be a fiatalokat. A Stanford Egyetemen kidolgozott Fogg-modell alapján a függőséget okozó alkalmazások tervezésének alapja:

Viselkedés (B) = Motiváció (M) Képesség (A) Trigger (P)

Ez a modell 3 egyszerű dolgot használ ki. A gyerekeket megfelelően motiválttá teszik (pl. jutalmazás: lájkok, visszasorolással való büntetés). Könnyen elérhető, használható az alkalmazás (pl. végtelen görgetés). Az értesítések pedig folyamatosan visszacsábítják a felhasználót.

A cél az, hogy folyamatosan használják az alkalmazást: harc folyik a gyerekek figyelméért.

Jelenleg egy kamasz gyerek napi átlagos képernyőideje 8-9 óra, ami szórakoztató jellegű tartalom. Ez azt jelenti, hogy az ébren töltött idejének 60%-át a telefonban tölti.

Ha a gyerek napi 8-9 órát ezen a képernyőn tölt, akkor nem marad ideje semmi olyan tevékenységre, amitől fejlődne az idegrendszere. Az idő elment, mert eltöltötte a telefonnal.

A kutató szerint a megoldás sosem lehet technológia-ellenesség, hanem a gyerekek mentális egészsége mellett kell küzdeni, megértve, hogy a gyerek agya fejlődésben van.

Elektronikus kokain: dopamin és függőség. A valódi tapasztalatok hiánya

A neveléskutató, főiskolai tanár, Uzsalyné Dr. Pécsi Rita rendkívüli nyíltsággal beszélt a digitális eszközök használatának idegrendszeri következményeiről. Előadásának fókuszában a tartalom helyett a médium és annak a fejlődő gyermekre gyakorolt hatása állt.

A szakember hangsúlyozta, hogy a problémák gyökere a képernyőhasználat függőséget okozó mechanizmusában rejlik:

Minden képernyő dopaminnal működik. Ez egy függőséget okozó szer, amivel a kezünkben lévő eszköz összekapcsolódik... Sok kutató egyenesen elektronikus kokainról beszél.

Pécsi Rita arra hívta fel a figyelmet, hogy a képernyőhasználatnak nincs kialakult kultúrája és kísérő etikettje, ellentétben más károsító szerekkel. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a képernyők használata életkori szempontból életveszélyes lehet:

Az amerikai pszichiátriai társaság szerint 0–6 éves kor között egyáltalán ne adjanak a gyerekek kezébe okoseszközt, mert visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz.

A kutató kiemelte, hogy a 3-6 éves óvodás korosztály magyarországi vizsgálatok szerint már napi átlagosan 3 órás képernyőhasználattal él, ami hiányt halmoz fel az idegrendszer fejlődésének elengedhetetlen feltételeiben (mozgás, érzékszervi tapasztalat, valós kapcsolatok).

Az agy problémamegoldó hálózata (elülső agykéreg) kizárólag valódi játék, felfedezés, kíváncsiság és megértett, átélt valóság során fejlődik.

A kutatók és az oktatási vezetők egyetértettek abban, hogy a jövőben a hangsúlyt a prevencióra, a szülői edukációra és az érzelmi intelligencia (empátia) fejlesztésére kell helyezni. A technológia nem önmagában ellenség, de a fejlődő gyermekek életkori sajátosságait és a technológia addiktív mechanizmusait figyelembe véve a digitális idő korlátozása a mentális versenyképesség növelésének kulcsa.

A konferencia eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a képernyőmentes időszak nem csak filozófiai feltevés, hanem mérhető idegrendszeri és érzelmi javulást eredményez, ezzel utat mutatva a jövő nemzedék egészséges nevelésének. Az eredmények és a jó gyakorlatok alapján immár önkormányzatokhoz is eljuthat az a családokat, intézményeket segítő modell és az itt jelenlévő szakemberek által kidolgozott módszertan, ami a digitális térrel terhelt mindennapokból kiutat mutat.

A konferencián minden előadót megszólítottunk, gondolataik hamarosan meghallgathatóak lesznek podcast csatornánkon.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye