Van lelki pártfogónk, mennyei közbenjárónk – templombúcsút ünnepeltek Porcsalmán

A több száz éves múlttal rendelkező parókia hívei a görögkatolikus templombúcsúra mindig szeretettel készülnek. Az idei alkalmat különlegessé tette számukra a főpásztor, Szocska A. Ábel püspök atya jelenléte.

A szertartáson, melyen a közösségnek a megőrzött sajátos dallamvilága csendült fel, részt vett a kerület papsága, sőt, egy határon túli paptestvér is eljött. Vadas Krisztián atya Nagykárolyból, Tatai Zoltán atya Kölcséről, Pásztor Richárd atya Csengerújfaluból, Gajdos László atya Csegöldről, Obbágy Lacus atya Rozsályból érkezett, Márku János római katolikus plébános Csengerből jött el Porcsalmára.

A helyi keresztény hívek összefogását jelzi, hogy a református testvérek felekezeti istentiszteletük után „dupláztak” ezen a vasárnapon, görögkatolikus szertartáson is dicsőítették az Istent – ahogyan Karakó Roland atya megjegyezte és köszönte jelenlétüket. A helyi világi vezetést Kanyó Imre polgármester képviselte.

A prédikációt Szocska Ábel atya mondta, aki a szülői, anyai pártfogásról és oltalmazó szeretetről beszélt, és arról, hogy ez a földi tapasztalat a Szűzanya irántunk tanúsított oltalmának tükörképe.

Személyes emlékeit is megosztotta máriapócsi szolgálata idejéből: ahogyan hálaadásra érkezett a kegyhelyre egy édesanya, akinek a gyermeke nehéz, hosszantartó gyógyulás után elhagyhatta a mankóit. A betegség évei alatt nem tudta gyermeke kezét megfogni az anyuka, így a gyógyulás utáni első kézfogás az egyik legnagyobb öröm, és a kettejük közti szeretet látható jele lett.

„A gyermek-szülő kapcsolat, az oltalmazás egész életünket végigkíséri” – mondta a püspök. A gyermeki elfogadás, kamaszkori elutasítás, majd későbbi visszatalálás az édesanyához, szülőhöz hasonlatos a mi – Istenszülőhöz való – emberi viszonyulásunkhoz.  „Van lelki pártfogónk, mennyei közbenjárónk – tanítja az ünnep, a szent hagyomány és Aranyszájú Szent János atyánk is. Az Isten gondoskodó szeretettel van irántunk.”

Szentbeszéde végén a nemrég boldoggá avatott Orosz Péter Pál atyáról is megemlékezett, aki a szokásos görögkatolikus köszöntésbe beleszőtte a Szűzanya tiszteletét is. 

Az Istenszülő oltalmát, szeretetét érzik a porcsalmai közösség tagjai is, akik közül sokan hoztak nagylelkű felajánlást a körmenetet és a miroválást követő búcsúi, ünnepi ebédhez. Miért? – „mert van mit megköszönnünk a mennyei Atyának” – érkezett a válasz az egyik hívőtől.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye