Zsolozsmástábort tartottak Létavértesen

„Aki teljes szívével imádkozik, annak Isten lakást készít bensőjében.” – mondja Egyiptomi Szent Makariosz remete atya.

Én is ezért indultam el Királyhelmecről: hogy ne csak imádkozzak, hanem egészen az Istené legyek. Úgy álltam elé, ahogy vagyok – nem szépítve, nem elrejtve semmit és a zsolozsmák szent ritmusa, a templom csendje és a zsoltárok szüntelen íze közben különösen megérintett az egyik zsoltárvers: „Lelkem hozzád ragaszkodik.”

Olyan jó, édes érzés volt érezni, hogy a lelkem úgy tapad Istenhez, mint egy gyermek az anyjához: nem akar mást, csak beleragadni Isten jelenlétébe, ízlelgetni a mennyország előízét és a szívem is lassan az Ő otthonává lett.

Az idei előadásokat Varga Csaba atya tartotta, aki arra tanított, hogy nagyon fontos az előkészület – az életben és az imádságban is. Fontos lecsendesedni, időt szánni, és a szívet teljesen Isten felé fordítani. Érdekes példát mutatott Michelangelo freskójával, amely azt szemlélteti, hogy Isten teljes erejével nyúl felénk, de rajtunk áll, odafordítjuk-e a szívünket. És ott visszhangzott bennünk Jézus kérdése Péterhez: „Szeretsz engem?” – és lehet felmerült bennünk is a kérdés: Vajon mi mennyire szeretjük a mi Urunkat?

További izgalmas pontja volt a zsolozsmás tábornak, hogy érsek atya és dr. Inántsy-Papp Ágnes kihirdették a Nyugdíjasok Tudásolimpiájának végeredményét.

1. Dr. Kőhalmi Lászlóné
2. Zolcsák Istvánné
3. Zelenka Zsuzsanna

Vasárnap különleges kegyelem volt tanúja lenni a diakónusszentelésnek és egy bérmálkozásnak is. Látni, ahogy a Szentlélek élő valóságként formálja az Egyházat. Úgy gondolom, hogy az imádság nem marad meg csak magunkban, hanem továbbárad, mint egy csendes forrás, amely megöntöz másokat is.

A püspöki Szent Liturgián Fülöp érsek-metropolita szavai találtak szíven: „Az igazán nagy dolgok csendben történnek.” A keleti lelkiség legmélyebb célja a theószisz, tehát az átistenülés – a Szentlélek lassú és titokzatos munkája, amely csendben formálja át a lelket, míg egyre inkább Isten hasonlatosságára válik. Ez sem látványos csoda, hanem a kegyelem mély, belső átalakító ereje, amikor a szív Isten otthonává válik. Az idei zsolozsmás tábor nagyszerű lehetőséget adott az ismerkedésre, új barátok szerzésére, de legfőképpen az átistenülésre.

A Szent Liturgia után a helyiek szeretetteljes ebéddel fogadtak minket, ahol a megszokott jókedvű társasággal örömmel töltöttük az időt.

Szöveg: Tipán Árpád, fotó: Tiszai Aranka, Darnay Lívia

Nyíregyházi Egyházmegye