Krisztus az, aki megszünteti az életünkben lévő sötétséget – megszentelték a Tiszát Timárnál

Az Evangélium szavaiból kiindulva kezdte beszédét Revák István timári helyettes lelkész atya a vízkereszti ünnepi Szent Liturgián:

„A nép, mely sötétségben ült, nagy világosságot látott.” Mt4,16

Ez az üzenet, melyet már Izajás próféta is megfogalmazott, Krisztus után 2021 évvel is érvényes: mintha rólunk, a mai kor emberéről szólna – folytatta István atya.

A ’sötétségben ülő nép’ kifejezés értelmezését több nézőpontból vizsgálta: a nép kényelmes, ellustult, lelki szempontból az igénytelenség felé sodródik; de az is lehet, hogy nincs hozzá ereje, képessége, hogy a sötétséget elűzze. „Ez a sötétség sok mindent jelenthet: válságot, reménytelenséget, kilátástalanságot, adósságot, egy vírust, vagy munkahelyváltást.”

Ebbe a sötétségbe érkezik Krisztus, aki önmagát is a világ világosságának nevezi. Revák atya számba vette a világossághoz kötődő bibliai kifejezéseket is.

„Krisztus az, aki megszünteti az életünkben lévő sötétséget, az „én” sötétségeit, lelki görcseit, melyeket magunk nem tudunk megoldani: szavain, tanításán, az evangéliumon, csodáin, kereszthalálán és feltámadásán keresztül” – mondta.

„De nekem is kell akarnom a változást” – erősítette a hallgatóságot, s azt a gondolatát osztotta meg a hívekkel, mely szerint „az Isten, amikor megalkot bennünket, mindannyiunk zsebébe beletesz egy doboz gyufát”. Felidézte azt a képet, ahogyan a sötétben egymás után meggyújtja valaki a gyufát, mely ideig-óráig megnyugvást jelent, de miután az összes elfogyott, a félelem megsokszorozódik az ember szívében. Mert fel kell ismernünk: a gyufa valójában, akárcsak a talentumok „lehetőség, hogy valami nagyobbat, maradandóbbat, jobbat kezdjünk az életünkkel, nem megoldás, hanem lehetőség.”

A sötétségeink elűzésének első lépése pedig az, amire Krisztus is hív nyilvános fellépésének kezdetekor: a megtérés, a metanoia – visszafordulni a rossz útról, helyes útra térni.

A templomi szertartást követően processzióban vonultak a Tisza partjára, ahol Revák István atya megszentelte a folyóvizet, az abból merített vízzel pedig meghintette a jelenlévőket.

Az egyházközség karitászcsoportjának köszönhetően forró teával és pogácsával vendégelték meg a jelenlévőket.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye