2025. október 3.

7. hang

Ef 4,17-25a

Atyámfiai! Azt mondom és kérve-kérlek titeket az Úrban, hogy ne éljetek most már úgy, ahogy a pogányok élnek, akik hiúságokon jártatják az eszüket. Sötétség borult az értelmükre, az istenes élettől elidegenedtek a bennük levő tudatlanság miatt, amely szívük megátalkodottságának következménye. Érzéketlenné váltak, és átadták magukat a fajtalanságnak,és haszonlesésből mindenféle tisztátalan tettet elkövetnek.
Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust, ha valóban őt hallottátok és róla kaptatok oktatást, a szerint az igazság szerint, amely Jézusban van: vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, aki romlásba jut a megtévesztő kívánságok miatt; újuljatok meg gondolkodástok szellemében, és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére igazságban és valódi szentségben lett teremtve.
Ezért szakítsatok a hazugsággal, és mindenki igazat mondjon felebarátjának.

Mt 13,44-54a

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „A mennyek országa hasonlít a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt a szántóföldet. A mennyek országa hasonlít a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keresett. Amikor egy nagyon értékes gyöngyöt talált, fogta magát, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette. Továbbá hasonlít a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely mindenféle halat összefog. Amikor megtelik, partra húzzák, nekiülnek, és a javát edényekbe válogatják, a hitványát pedig kiszórják. Így lesz a világ végén is: elmennek az angyalok, aztán kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, és tüzes kemencébe vetik őket. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.” Jézus megkérdezte tőlük: „Megértettétek-e mindezeket?” „Igen, Uram” - mondták neki. Ő pedig folytatta: „Így hát minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.” Amikor Jézus ezeket a példabeszédeket befejezte, eltávozott onnan. Hazatért, és az ottaniakat tanította zsinagógájukban.

Mk 12,1-12

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „Egy ember szőlőt ültetett, és körülvette sövénnyel, sajtót ásott benne, és tornyot is épített. Aztán bérbe adta szőlőműveseknek, és idegen földre ment. Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőművesekhez szolgáját, hogy szedje be a neki járó részt a szőlő terméséből. Ezek elfogták, összeverték, és üres kézzel elzavarták. Erre másik szolgát küldött hozzájuk, ennek betörték a fejét, és megszégyenítve elküldték. Majd egy újabb szolgát küldött. Őt pedig megölték. Aztán még sok másikat küldött, akik közül némelyeket megvertek, másokat megöltek. Így már csak egyetlen fia maradt, akit nagyon szeretett. Utoljára őt küldte el hozzájuk. Azt gondolta: »Fiamat csak megbecsülik!« De azok a szőlőmunkások ezt mondták egymásnak: »Ez az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz az örökség!« Megragadták, megölték, és kidobták a szőlőből. Mit tesz majd a szőlő ura? Eljön, megöli a szőlőműveseket, és másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok-e az Írást: »A kő, melyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr műve ez, és csodálatos a mi szemünkben«?” Erre el akarták fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet. Aztán otthagyván őt eltávoztak.

Areopagita Szent Dénes vértanú

Származására nézve athéni, s az ottani areioszpagosz nevű bírói testületnek volt a tagja. 53 körül tért a Krisztusban való hitre, amikor Szent Pál Athénban hirdette az evangéliumot. Miután Szent Dénes (Dionysziosz) a korinthusiak püspöke lett (Euszébiosz történetíró szerint), ismét az athéniak püspökévé rendelték. Ősi hagyomány szerint 96-ban ugyanott lefejezéssel szenvedett vértanúságot Domitianus (81-96) alatt.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!