2025. szeptember 1.

3. hang

1Tim 2,1-7

Atyámfiai! Mindenekelőtt arra kérlek tehát, tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket s hálaadásokat minden emberért: a királyokért s minden feljebbvalóért, hogy békés és csendes életet élhessünk, telve istenfélelemmel és tisztességgel. Ez jó és kedves a mi Üdvözítő Istenünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön s az igazság ismeretére eljusson. Hiszen egy az Isten s egy a közvetítő is Isten és az emberek között: az ember Jézus Krisztus, aki váltságul adta magát mindenkiért, tanúságot téve a maga idejében. Emiatt rendelt ő engem hírnökké s apostollá -, igazat mondok, nem hazudok -, a pogányok tanítójává hitben és igazságban.

Kol 3,12-16

Atyámfiai! Öltsétek magatokra, mint Isten szent és kedves választottjai, az irgalom érzületét, a jóságot, az alázatosságot, a szelídséget és a béketűrést. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Mint ahogy az Úr is megbocsátott nektek, éppúgy tegyetek ti is. Mindezek fölött pedig: öltsétek fel a szeretetet, amely a tökéletesség köteléke. S Krisztus békéje, melyre hivatva vagytok egy testben, uralkodjék a szívetekben. Legyetek hálásak.
Krisztus igéje lakjék bennetek gazdagon. Minden bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek zsoltárokat, szent dalokat és énekeket. S bármit tesztek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek, és adjatok hálát az Atyaistennek ő általa.

Lk 4,16-22

Abban az időben Jézus Názáretbe ért, ahol nevelkedett, szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és felolvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták neki oda. A könyvtekercset kigöngyölítve arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy meggyógyítsam a megtört szívűeket, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” Miután összetekerte a könyvtekercset és átadta a szolgának, leült. A zsinagógában minden szem rá szegeződött. Akkor így kezdett el beszélni hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak.

Jn 10,9-16

Ezt mondta az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Én vagyok az ajtó. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, kijár és bejár, és legelőt talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem. Amint az Atya ismer engem, én is ismerem az Atyát, és életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, és egy nyáj lesz, és egy pásztor.”

Oszlopos Simeon

A szíriai Kappadókia területén született szegény családban. Ifjú korában juhokat őrzött, aztán egy látomás hatására elhagyta a szülői házat, és először egy kolostorba, nem sokkal azután a pusztába ment, és három évig egy szűk barlangban lakott, testét pedig egy kőfalhoz láncolta. Szent Meletiosz tanácsára levette magáról a láncokat és új vezeklési módot választott. Egyre magasabb oszlopot épített, és azon állva és böjtölve élt sokáig. Híre messzire terjedt, sokan keresték fel, hogy tanítását hallhassák. 459-ben halt meg.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!