2026. március 7.

5. hang

1Tessz 4,13-17

Atyámfiai! Nem akarunk titeket tudatlanságban hagyni azokról, akik elhunytak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Ha ugyanis hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, akkor Isten ugyanígy elő fogja vezetni vele együtt azokat is, akik Jézusban hunytak el. Az Úr igéje alapján azt mondjuk ugyanis nektek, hogy mi, akik élünk és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem előzzük meg azokat, akik elhunytak. Mert maga az Úr a parancsszóra, az arkangyal hangja és az Isten harsonájának szava mellett leszáll az égből, és először a Krisztusban elhunytak támadnak fel. Azután mi, az élők és meghagyottak, velük együtt elragadtatunk a felhőkön az égbe Krisztus elé, s így mindenkor az Úrral leszünk.

Zsid 10,32-38a

Atyámfiai! Emlékezzetek vissza az elmúlt időkre, amikor megvilágosodástok után annyi szenvedésben és küzdelemben helytálltatok. Részint szidalmazásnak és szorongatásnak voltatok kitéve, részint közösséget vállaltatok azokkal, akik hasonlóképpen szenvedtek. Együtt szenvedtetek a foglyokkal, és vagyonotok elkobzását is örömmel elviseltétek, abban a tudatban, hogy értékesebb és maradandóbb javakkal rendelkeztek. Ne veszítsétek hát el bizalmatokat, hiszen nagy jutalom jár érte. Állhatatosnak kell lennetek, hogy az Isten akaratát teljesítsétek, és az ígéretet elnyerjétek: Már csak rövid, nagyon rövid idő, aztán eljön az eljövendő és nem késik.

Jn 5,24-30

Ezt mondta az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Bizony, bizony, mondom nektek, aki hallja szavamat, és hisz annak, aki küldött, örök élete van, és nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre. Bizony, bizony, mondom nektek, elérkezik az óra, és már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia szavát, és akik meghallják, azok élni fognak. Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, és hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok rajta! Mert elérkezik az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghallják az ő szavát, és előjönnek. Akik jót tettek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet feltámadására. Magamtól nem tehetek semmit. Amint hallom, úgy ítélek. Ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem az Atya akaratát, aki küldött engem.”

Mk 2,14-17

Abban az időben, ahogy Jézus a vámnál elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felállt és követte. Történt, amikor Jézus Lévi házában asztalhoz telepedett, sok vámos és bűnös is ott ült vele és tanítványaival az asztalnál. Sokan voltak, és követték őt. Amikor az írástudók és a farizeusok látták, hogy bűnösökkel és vámosokkal eszik, megszólították tanítványait: „Miért eszik és iszik együtt a vámosokkal és a bűnösökkel?” Jézus meghallotta, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket megtérésre.”

A kherszoni fölszentelt vértanúk: Szent Efrém, Bazil, Jenő, Agathodór, Kapitón, Evér, Aitheriosz, Elpidiosz és Lőrinc

Ezeket a szenteket a Krím félsziget apostolaiként tiszteljük. Többségükben a ma Szevasztopolnak nevezett herszonesz-foki főváros missziós főpásztorai voltak, s 296-330 között, kb. 1700 évvel ezelőtt szenvedtek vértanúságot. Bazil püspököt a hagyomány szerint a terület pogány kormányzója száműzte, de miután a fejedelem elhunyt fia álmában kérte a szent püspök visszahívását, a missziós terület visszaengedett főpásztora a fiút föltámasztotta, ezért sokan hittek és megkeresztelkedtek. A pogányok azonban megrágalmazták őt, s így életével tett tanúságot a hitről. A Szkítiába küldött Szent Efrém, illetve a később a Herszonnak nevezett Krím félszigeti fővárosba került Agathodór, Jenő és Elpidiosz hasonlóképpen járt, ez utóbbiak állítólag épp Szent Bazil püspök halálának első évfordulóján szenvedték el a vértanúhalált. Aitheriosz püspököt a feldühödött pogányok a Dunába dobták. Ekkor került a Krím félszigetre Szent Kapitón, akit a pogányok tűzpróbának vetettek alá, de ő épen került ki a tűzlángok közül. Ennek láttára a nép nagy része fölvette a szent keresztséget, s a csodáról még az I. Egyetemes Zsinat atyáinak is beszámoltak. A pogányok bosszúját azonban ő sem kerülhette el, amikor egy hajóútja végén a Dnyeper torkolatánál hajótörést szenvedett, a környékbeli pogányok vízbe fojtották.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!