Magyarországon nemrég lezárult az ökumenikus imahét, amely évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy a Krisztusban való egység nem pusztán teológiai eszmény, hanem közös imádságban, találkozásokban és szolgálatban megélt valóság.
Az imahét napjai során különböző felekezetek hívei és lelkipásztorai fordultak együtt Istenhez, kérve a Szentlélek vezetését az egység, a megbékélés és a hiteles keresztény tanúságtétel útján. E lelki közösség lecsengéseként tesszük most közzé a megújított Ökumenikus Chartát, amely az európai egyházak közös elköteleződését fogalmazza meg a párbeszéd, az együttműködés és a közös felelősségvállalás mellett. Az ökumenikus imahét tapasztalata így nem lezárás, hanem megerősítés és küldetés: közösen járni tovább az egység útján Krisztusban.
Az Ökumenikus Charta összefoglalója
A 2025-ben megújított Ökumenikus Charta az európai egyházak közös elköteleződésének dokumentuma, amely a 2001-es Charta örökségét viszi tovább, reagálva az elmúlt két évtized mélyreható társadalmi, politikai és egyházi változásaira. A CEC és a CCEE hálát ad a növekvő ökumenikus együttműködésért, ugyanakkor felismeri a megosztottság, a hitelességi válság, a szekularizáció és a globális krízisek – háborúk, migráció, klímaváltozás, technológiai átalakulás – jelentette kihívásokat.
A Charta hitvallásos alapon indul: a Szentháromságba vetett közös hitre és az „egy, szent, katolikus és apostoli egyház” látható egységének keresésére hív. Kiemeli az Ige közös hallgatását, az imádságot, a kölcsönös megismerést és a megbékélést, valamint az egymással versengő helyett az együtt végzett tanúságtételt és evangelizációt. Fontos hangsúlyt kap a bűnbánat, a visszaélések feltárása és az áldozatok melletti kiállás.
A dokumentum külön fejezetet szentel az ifjúságnak mint az egyház jelenének és jövőjének, ösztönözve részvételüket a döntéshozatalban és az ökumenikus kezdeményezésekben. Tárgyalja az európai felelősség kérdését is: a béke és megbékélés építését, az emberi jogok védelmét, a nők helyzetének javítását, a nacionalizmus és vallási szélsőségesség elutasítását.
Kiemelt témák a zsidó–keresztény kapcsolatok elmélyítése, az antiszemitizmus elutasítása, a muszlimokkal és más vallásokkal folytatott párbeszéd, valamint a vallás- és lelkiismereti szabadság tisztelete. A Charta hangsúlyozza a teremtett világ megőrzésének sürgető szükségességét, a migránsok és menekültek védelmét, valamint az új technológiák – különösen a mesterséges intelligencia – etikus, a közjót szolgáló használatát.
A Charta nem jogilag kötelező, hanem önkéntes elköteleződés, amely az ökumenikus párbeszéd és együttműködés kultúráját kívánja erősíteni Európa egyházainak minden szintjén.
A teljes dokumentumot ITT olvashatják.
Forrás: MKPK, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye





| H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
2 | 3 |
4 | |||
|
5 |
6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 |
12 |
13 | 14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 | 20 |
21 |
22 |
23 | 24 |
25 |
|
26 |
27 | 28 |
29 | 30 |
31 |