A Huszárok közösségéről hallhattak Rókahegyen

Igaz, hogy az eredeti tagok közül már senki sem él, sem Magyarországon, sem emigrációban, de a hagyományt őrzik. Mivel a rendszerváltás előtt nem nagyon mertek beszélni múltjukról a korábban még harcokban részt vevő, illetve szovjet hadifogságot elszenvedő huszárok, csak nehezen indult a felderítésük. Viszont ők tudtak egymásról, így egy-egy huszár sok-sok társáról osztott meg információt. Ezáltal a múzeum korábbi vezetőségének segítségével sikerült megszervezni 1988-ban Budapesten egy nemzetközi, majd 1989-ben Sárváron egy újabb huszár találkozót. Ennek azután hagyománya lett, mert azóta is kétévente megrendezik az összejövetelt. A harmadik találkozó 1991. augusztus 22-én Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban volt, 500 fő legénységgel és a még élő tisztekkel. Ekkor kezdte igazgató úr még fiatal történészként gyűjteni a huszár tárgyakat, amiből jelenleg szép kiállításra való anyag gyűlt össze. (Az idei találkozó 2025. augusztus 16-án lesz, ahova 50-60 lovast várnak hazánkból és Erdélyből.)

1994-ben létrejött a Magyar Huszár Alapítvány, melynek elnöke Vattay Antal altábornagy unokája, akit hős nagyapjához hasonlóan szintén Vattay Antalnak hívnak, titkára pedig dr. Bene János. A nyugdíjas múzeumigazgató áldozatos munkával ápolja a nagy múltú fegyvernem dicső hagyományait. A találkozók évében minden alkalommal könyv jelenik meg pl. a huszárok történetéről, az 1941-es hadinaplóról, a huszonegyes honvédekről stb. A könyveken kívül Nyíregyházán Huszárkertet hoztak létre, utcákat neveztek el a huszárokról és 1997-ben Magyar Huszár szobrot állítottak fel a II. világháborúban harcolt hősi magyar huszárok emlékére. A „Magyar Huszár” hungarikum lett, főleg a huszárszellemnek köszönhetően, melyet a tiszteleten alapuló barátság, a gyors helyzetfelismerés és döntés, az önfeláldozás, bátorság, helytállás, bajtársiasság jellemez. Az előadó erről így fogalmazott: a vezető huszártiszt apja, papja, tanítója a legénységnek, mindig mindenben számíthatnak rá. A bátorságra jellemző, hogy 1941-ben 300 lovas szállt szembe a géppuskás oroszokkal és győzelmet arattak. A magyar huszárok 34 országban alapítottak huszárezredet. Ruházataik mind külföldön, mind Magyarországon eredeti, 1848 óta megőrzött szabásminták szerint készülnek. Ma itthon kb. 120 huszár van, a fegyvernemnek bárki tagja lehet, akit érdekel a huszármúlt, a hagyományőrzés.

Dr. Bene János nyugdíjas múzeum igazgatótól rendkívül sok új információt hallhattunk a huszárokról, szívből köszönjük. Kívánunk számára jó testi-lelki egészséget, erőt a huszárhagyomány további ápolásához.

Szerző és fotó: dr. Obbágy Veronika

Nyíregyházi Egyházmegye