7. hang
Atyámfiai! Amint a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test, így Krisztus is. Ugyanis mi mindnyájan egy Lélekben egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájunkat egy Lélek itatott át. Mert a test sem egy tag, hanem sok. Ha azt mondaná a láb: »Nem vagyok kéz, nem vagyok a test része«, vajon azért nem lenne-e a test része? És ha azt mondaná a fül: »Nem vagyok szem, nem vagyok a test része», vajon azért nem lenne-e a test része? Ha az egész test szem volna, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás volna, hol lenne a szaglás? Már pedig Isten helyezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, amint akarta. Ha valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Már pedig sok ugyan a tag, de egy a test. Nem mondhatja a szem a kéznek: »Nincs rád szükségem!« vagy pedig a fej a lábaknak: »Nincs rátok szükségem!« Sőt amelyek a test gyöngébb tagjainak látszanak, sokkal inkább szükségesek; és amelyeket a test kevésbé nemes tagjainak tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül; és amelyek tisztességtelen tagjaink, azoknak nagyobb tisztességük van; tisztességes tagjainknak viszont nincs erre szükségük. De az Isten azért alkotta úgy a testet, hogy amely tagnak nem volt, annak nagyobb tisztességet adott, hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem a tagok egymásért kölcsönösen szorgoskodjanak. Ha tehát az egyik tag szenved, együtt szenved vele valamennyi tag; vagy ha az egyik tag tiszteletben részesül, együtt örvendezik vele valamennyi tag.
Péter, Jézus Krisztus apostola, a szórványban élő, választott jövevényeknek Pontusban, Galáciában, Kappadóciában, Ázsiában és Bitíniában, az Atyaisten előretudása szerint, a Lélektől eredő megszentelésben, hogy Jézus Krisztusnak engedelmeskedjenek és az ő vére hintse meg őket: a kegyelem és béke gyarapodjék bennetek.Áldott legyen az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy irgalmasságával élő reménységre szült újjá minket, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, romolhatatlan, szennyezetlen és hervadhatatlan örökségre, mely a mennyekben fenn van tartva számotokra. Isten ereje megőriz titeket az üdvösségre, mely készen áll, hogy az utolsó időben kinyilvánuljon. Ennek örülni fogtok, ha most szomorkodnotok kell is egy kissé a különféle kísértésekben, hogy hitetek próbája a romlandó aranynál – melyet tűz által próbálnak meg, – sokkal értékesebbnek bizonyuljon dícséretetekre, dicsőségetekre és tisztességetekre Jézus Krisztus megjelenésekor, akit bár nem láttatok, szerettek; akiben, bár most sem látjátok, hisztek; s mivel hisztek, örvendezni fogtok kimondhatatlan és megdicsőült örömmel, elérve hitetek célját, lelketek üdvösségét.Ezt az üdvösséget vizsgálták és kutatták a próféták, akik a bennetek megvalósuló kegyelemről jövendöltek, kutatva, hogy melyik vagy milyen időre mutat bennük Krisztus Lelke, aki előre megjövendölte a Krisztusra váró szenvedéseket és a rájuk következő dicsőséget; akiknek tudomására adták, hogy nem önmaguknak, hanem nektek szolgáltak azokkal, amiket most nektek hirdetnek azok, akik nektek az evangéliumot hirdették, miután az égből elküldetett a Szentlélek, akit az angyalok látni kívánnak.Ezért tehát övezzétek fel elmétek derekát, legyetek józanok, s bízzatok tökéletesen a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor felajánlanak nektek; mint engedelmes fiak, nem tudatlanságotok régi vágyaihoz alkalmazkodva, hanem a Szent szerint, aki titeket meghívott, magatok is minden viselkedésetekben szentek legyetek; mert írva van: »Szentek legyetek, mert én szent vagyok!« És ha Atyának hívjátok azt, aki személyválogatás nélkül ítél kinek-kinek cselekedete szerint, járjatok félelemmel zarándokságotok idején, tudva, hogy nem romlandó aranyon vagy ezüstön történt a megváltásotok az atyáitoktól rátok hagyományozott hiú életmódotokból, hanem a szeplőtlen és érintetlen Báránynak, Krisztusnak drága vérén, akit az Atya ugyan a világ alkotása előtt szemelt ki, de az utolsó időben jelentett ki tiértetek. Ti őáltala hisztek Istenben, aki őt feltámasztotta halottaiból és dicsőséget adott neki, hogy Istenben legyen a hitetek és reményetek.Tisztítsátok meg tehát lelketeket a szeretet engedelmességében, a testvériség szeretetében, figyelmesebben szeressétek egymást egyszerű szívből, újjászületve nem romlandó, hanem romolhatatlan magból az élő és örökké megmaradó Isten igéje által; mert minden test, mint a fű, olyan, s annak minden dicsősége, mint a fű virága:Elszárad a fű, és virága lehullik,az Úr igéje azonban örökre megmarad.Ez pedig az az ige, amelyet nektek hirdettek.Vessetek le hát minden gonoszságot, minden álnokságot és képmutatást, irígységet és minden rágalmazást, és mint a most született kisdedek hamisítatlan szellemi tej után vágyódjatok, hogy általa növekedjetek az üdvösségre, miután megízleltétek, milyen édes az Úr. Járuljatok hozzá, mint élő kőhöz, akit az emberek elvetettek ugyan, de Isten kiválasztott és megtisztelt; s ti is, mint élő kövek, épüljetek fel rajta lelki házzá, szent papsággá, lelki áldozatok bemutatására, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által. Azért áll az Írásban:»Íme, kiválasztott, értékes szegletkövet teszek le Sionban;aki hisz benne, meg nem szégyenül«.Nektek, hívőknek, dicsőség ez tisztesség, a nem hívőknek pedig»ez az a kő, amelyet az építők elvetettek,és mégis szegletkővé lett«,ezenkívül »a botlás köve s a botrány sziklája« mindazoknak, akik megütköznek az igén, és nem hisznek benne, pedig erre rendelték őket.Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megváltott nép vagytok, hogy hirdessétek annak erényeit, aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára, akik egykor nem nép, most pedig Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek.
Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Bizony, mondom nektek: amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Bizony, mondom nektek azt is: Ha ketten közületek egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, meglesz nekik mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” Akkor odalépett hozzá Péter, és megkérdezte: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem testvérem, hogy megbocsássak neki? Akár hétszer is?” Jézus azt mondta neki: „Nem azt mondom neked, hétszer, hanem még hetvenhétszer is.” Amikor pedig Jézus ezeket a beszédeket befejezte, elhagyta Galileát, és Júda határába ment, a Jordánon túlra. Nagy sokaság kísérte, ő pedig ott meggyógyította őket. Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék, de a tanítványok megfeddték őket. Jézus azonban ezt mondta: „Engedjétek a gyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa!” Azzal rájuk tette kezét, és eltávozott onnét.
Szent Euszigniosz vértanú
A szent vértanú Antiochiában született. Három császár alatt, 60 éven át szolgált a hadseregben, mint katona. Ez után, hazájába visszatérve imádságban és böjtben töltötte életét, készülvén az örökkévalóságra. Amikor a hitehagyott Julián, császár Antiochiába jött, elfogatta a szent férfit. Két egymással vitatkozó katona találkozott Euszigniosszal, és amikor megtudta, hogy katona volt, és ismeri a törvényeket, kérték tőle, hogy tegyen köztük igazságot. Kikérdezve őket, megtudták, hogy Euszigniosz keresztény. Az egyik katona elment és jelentette ezt a császárnak. A császár előtt szentünk szemrehányást tett, hogy elhagyta s az igaz hitet és bálványimádó lett. A császár nem akarta hallani ezeket a szemrehányásokat, és megparancsolta, hogy fejezzék le szentünket. Így, 362-ben, 110 éves korában vértanúsággal fejezte be életét.
ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE