„Ő pontosan tudja, mik a küzdelmeid. Ismeri a vágyaidat és a hiányaidat. Ismer téged, és ezzel az ismerettel kéri: vedd föl kereszted, és kövesd!” – elmélkedés Szabó Csaba Péter atyával kereszthódoló vasárnap.
Krisztusban Kedves Testvérek!
„A te kereszted előtt leborulunk…”
A nagyböjt kezdetén sok elhatározással és fogadalommal indultunk el Jézussal együtt, hogy aztán a húsvét öröme a mi szívünk új fénye lehessen. Imával, lemondásokkal, irgalmassággal próbáljuk szívünket az Isten és egymás felé hangolni, hogy ne csak a világ zaja vagy a mi saját zajaink foglalják el életünk egészét, hanem Isten igéje, kegyelme és szeretete tudjon bennünket megújítani.
Meg kell újulnunk Jézushoz.
A nagyböjtben nem is kellene több, ha csak ennyi feladatunk lenne: megújulni Jézushoz.
Megújulni, elhagyni a régi szokásainkat, elkényelmesedéseinket, konfliktusainkat, haragjainkat; és újként Jézust kellene valóságosan megismernünk, hogy a vele való kapcsolat semmi korábbi méltatlant ne engedjen a Vele kapcsolatba lépőhöz.
Jézus mégsem kifordítani, kicserélni vagy felcserélni akar bennünket. Jézusnak így kellünk, ahogy vagyunk. Meg kell újulnunk Jézushoz. Ez pedig nem egy új énemet jelenti, hanem azt, hogy önmagamat újra össze kell ismertetnem Vele. Újra meg kell keresnem Isten velem való tervét. Újraértelmeznem kell az életemben az Ő szeretetét. Újra alázattal meg kell hajolnom emberszeretete előtt, melyre sokszor méltó sem vagyok.
Újra kell tanulnom a Vele való kapcsolatot, újra el kell szánnom magam, hogy mostantól Jézussal még többet tudjak lenni. Többször kell Őt a napjaimban megszólítanom, többször kell a tanításán elgondolkodnom, és azokat életre váltanom.
És ezekben az elhatározásokban Jézus odaszól nekem, neked, nekünk:
„Aki engem akar követni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem!”
Tagadd meg magad. Add fel a saját akaratod Jézusért. Ne harcolj izomból a vallásosságodért. Elég, ha a hited rendben van. A hited pedig Jézus vezetésével egy tökéletes vallásosságot fog tanítani.
Hagyd hátra a bebörtönző haragot. Engedd ki a tömlöcből a meg nem bocsátott embereidet. Tagadd meg magad. Az önzést, az egót, az elvárások éles késeit nyugodtan tedd le, hiszen Jézusnak nem ezekre van szüksége, hanem rád.
Ő pontosan tudja, mik a küzdelmeid. Ismeri a vágyaidat és a hiányaidat. Ismer téged, és ezzel az ismerettel kéri: vedd föl kereszted, és kövesd!
Sokszor megtorpanunk, félelmet érzünk vagy kellemetlen nyomást afelől, hogy Isten irányába szabadon haladjunk. De Isten pont ezt akarja: szabaddá tenni bennünket – ha kell, még saját magunkon keresztül is elérve azt, hogy képesek legyünk életünkbe az Ő szeretetét befogadni.
Uram, követni akarlak Téged! Szabaddá akarok válni a felesleges dolgaimtól Érted! Ismerni szeretnélek, kérlek, engedd. Kereszted előtt hódolva már tudom, hogy nem vagyok egyedül. Te értem és velem szenvedsz. Téged követlek, Krisztusom, aki magad ígérted: velem leszel minden nap.
Ámen.
Szöveg: Szabó Csaba Péter, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye