Szent-Gály Kata költőnő születésének 100. évfordulója alkalmából országosan több megemlékezés zajlik e napokban. Budán, az Országúti Plébánián december 4-én került sor A fényen túli Fény című, válogatott verseket és prózai írásokat tartalmazó, a Szent István Társulat által kiadott kötetének bemutatására.
Szent-Gály Kata költőnő születésének 100. évfordulója alkalmából országosan több megemlékezés zajlik e napokban. Budán, az Országúti Plébánián december 4-én került sor A fényen túli Fény című, válogatott verseket és prózai írásokat tartalmazó, a Szent István Társulat által kiadott kötetének bemutatására.
A válogatást a költőnő gyermekei szerkesztették, Oláh Miklós görögkatolikus pap közreműködésével. Oláh Miklós atya negyven évvel ezelőtt ismerte meg a költőnőt. Így nyilatkozott róla: „a megszentelt élet nem csak a szerzeteseknek van fenntartva. A sokgyermekes Szent-Gály Kata is megszentelt életet élt. Apostol volt, Isten küldötte, aki nem csak hitte, hanem hirdette, tovább is adta az örömhírt.”
Zatykó László ferences szerzetes pap a könyvbemutatón kedvesen „liszteszacskó” verseknek nevezte Szent-Gály Kata költeményeit. „Egy sokgyermekes családanya, aki főz a konyhában, amikor eszébe jut egy gondolat vagy kép, gyorsan lejegyzi azt, és amikor csönd veszi körül, akkor dolgozza ki a szöveget – így hoz létre műalkotást. A lényeg nem az, hogy milyen papírra kerül egy vers vagy prózai írás, hanem az, hogy a lélekből fakadjon. Szent-Gály Katánál pedig abból fakad.”
Akárcsak a Mérleg című négysorosa, amelyet a karácsonyi bűnbánati időszakban érdemes átgondolnunk:
Jézus nélkül a jászol: semmi.
Jézus nélkül a szív: szegény.
Csak annyit érek, mennyi bennem
Az isteni az én helyén.
Forrás: Magyar Kurír
Nyíregyházi Egyházmegye