Miért maradt meg a zarándoklat évezredes hagyománya?

Miért maradt meg a zarándoklat évezredes hagyománya a 21. században is? Mit keresnek és mit találnak a mai zarándokok utazásuk során?
Eről beszélgettünk Kocsis Dániel görögkatolikus pappal. Onnan indultunk, hogy a zarándokhelyeknek, kegyhelyeknek van egyfajta vonzerejük.
Miben rejlik ez a „vonzerő” - tettük fel a kérdést.

– Az ember életének értelme, hogy van valamilyen célja, amit el szeretne érni és keresi ezt a célt valami magasztosabb dologban, tettben vagy élményben. A zarándokhelyek, azok a horizonton megjelenő, lelki értelemben vett kapaszkodók, melyek elérése motivációként tűnik fel az ember életében. Nem véletlen tehát, hogy évezredes hagyományként része marad életünknek a zarándoklat, s persze nemcsak a keresztény világban, hanem minden vallásban és kultúrában természetfeletti erővel bír. Úgy gondolom, hogy a zarándoklaton keresztül a legfőbb megtapasztalás a célbaérés, s ezáltal értelmet nyer az is, amit életnek hívunk, amit hétköznapi törekvésnek, gürcölésnek nevezünk – mondta Kocsis Dániel atya.

A görögkatolikus pappal Kanalas Ottilia beszélgetett.

Forrás: szon.hu, fotó: Sipeki Péter / szon.hu

Nyíregyházi Egyházmegye