Krisztus erejében mindent elviselt: a magyar görögkatolikus hívek hálaadása Orosz Péter Pál boldoggá avatásának alkalmából

Míg a görögkatolikus egyház híveinek szíve a kárpátaljai Bilkére tekintett, ahol 2025. szeptember 27-én megtörtént Orosz Péter vértanú pap boldoggá avatása, addig Magyarországon, a vértanú szülőfalujában, Biriben és a szomszédos Nagykállóban is méltó, imádságos ünnepségeket tartottak. A magyarországi Görögkatolikus Metropólia ezekkel a párhuzamos programokkal biztosította a csatlakozás lehetőségét mindazok számára, akiknek a Kárpátaljára való utazás nem volt megoldható.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye2025. szeptember 27. 21:30

A hit éjszakája: imaest Nagykállóban

A lelki felkészülés a boldoggá avatás előestéjén, szeptember 26-án, pénteken vette kezdetét a nagykállói görögkatolikus templomban. A görögkatolikus online média közösségi felületein már két héttel az esemény előtt lehetett ismerkedni Orosz Péter Pál vértanú atya örökségével.

Este nyolc órakor ifjúsági imaest vette kezdetét a fiatalok koordinálásával. Az eseményt Szabó Csaba Péter ifjúságpasztorációs referens és Szabó Tamás pasztorális helynök atya – az ifjúságpasztorációs bizottság és az ifjúsági tanács bevonásával – szervezte meg. Az imaesthez csatlakoztak csoportosan vagy egyénileg érkező érdeklődők, valamint azok a fiatalok, akiket a görögkatolikus papok személyesen is megszólítottak. A paptestvérek (a Miskolci Egyházmegyéből is) szintén fontosnak tartották csatlakozni a közös imádságba és elmélyülésbe.

A helyi parókia és karitászcsoport – Lipcsák Tamás parókus atya vezetésével – ellátással és vendégszeretettel fogadott mindenkit.

Az imaest középpontjában az Akathisztosz imádság állt, amelynek során olyan elmélkedések hangzottak el, amelyek Orosz Péter Pál vértanú pap örökségét mutatták be a nyolc boldogság fényében. Az imádságot Szabó Csaba Péter atya vezette. Mintegy nyolcvan fő énekelt és elmélkedett, akiknek az örömére becsatlakozott az imádságba dr. Varga Lajos váci segédpüspök és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is.

Ábel püspök köszöntő és bátorító szavaival arra emlékeztette a fiatalságot, hogy az igazi szentség nem mindig látványos: a nemrég boldoggá és szentté avatott katolikus példaképek inkább szűkebb környezetükben voltak ismertek, de életszentségükkel másokat is bátorítanak. Példát adnak arra, hogy mindenki legelőször a saját környezetében igyekezzen jó kereszténnyé, hiteles és szent emberré válni.

Fiatalok a fiatalokért

A szervezőcsapat fiataljai nemcsak a lebonyolításban vállaltak szerepet, hanem lélekben is készültek: az ifjúsági tanács az imaest előtt kétszer is összeült, hogy a csoportok koordinálásáról és az est tartalmi elemeiről egyeztessenek.

Szeptember 26-án az Akathisztoszt követően a résztvevők a templomból átvonultak a Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumba, ahol az ifjúsági tanács fiataljai által vezetett kiscsoportos beszélgetések zajlottak. A központi témát a boldogságmondások adták. „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak” – a kiválasztott boldogságot a beszélgetések során olyan kérdésekkel dolgozták fel, melyek személyes válaszokat hoztak elő a résztvevőkből: mikor sírtál utoljára, ki az, aki megvigasztal, te magad hogyan tudsz vigaszt nyújtani másoknak. Ezek a csendesebb, bensőséges alkalmak lehetőséget adtak arra, hogy a fiatalok megosszák egymással tapasztalataikat, érzéseiket, s közösen keressék az evangéliumi vigasztaló jelentését a mindennapokban.

A remény fáklyái

Este 10 órakor indult el az éjszakai zarándoklat Nagykállóból a mintegy 7 km-re fekvő Biribe. A zarándokok induláskor vizet, csokoládét kaptak és magukkal vitték a Péter atyáról készült szentképkártyát. A fáklyás menet élén a zarándokkereszt mellett Orosz atyának Makláry Teréz ikonfestő által készített ikonja haladt.

Ez a lelki utazás nemcsak a másnapi ünneplésre hangolt, hanem arra az időszakra is emlékeztetett, amikor az egyházüldözés alatt Péter atya éjszaka, a sötétségben vitte a remény fényét, éjszaka végzett családoknál szertartást.

Biribe érve a zarándokokat a település közössége pogácsával és meleg teával fogadta, majd a templomban Taizéi-énekekkel hangolták őket a Balázs testvérek. Hajnal fél kettőkor éjszakai virrasztás kezdődött zsoltárokkal, evangéliumi olvasmányokkal és Orosz Péter életéről való elmélkedéssel. Az éjszakát ott töltő fiatalok a helyi iskola sportcsarnokában aludhattak, reggelijükről pedig az önkormányzat gondoskodott.

A templom nem ürült ki – sokan egészen a reggeli utrenyéig, fél kilencig jelen voltak.

Két helyszín – Biri: a földi születés, Bilke: a mennyei születés helye

A boldoggá avatás napján, szeptember 27-én, szombaton Biri lett a hazai központi helyszíne a hálaadásnak. A reggeli istentiszteletet Orosz István Mokiosz atya vezette. Ezt követően a hívők Orosz Péter atya életének részletes bemutatását hallhatták Turjanica János papnövendék tolmácsolásában.

A tíz órakor kezdődő ünnepi Szent Liturgia – Zoltán György fődiakónus atya diakonizálásával – két nyelven zajlott: a magyar mellett egyházi szláv nyelven is felcsendültek könyörgések, imák. A szertartást házigazdaként Szabó Tamás pasztorális helynök atya celebrálta, de az oltár körül mintegy tizenöt paptestvér és bazilita szerzetes szolgált még.

Imádság, egyszerűség, prófétaság

Szabó Tamás atya prédikációjának középpontjában a vértanú Orosz Péter Pál atya prófétai példája állt, aki a legnehezebb időkben sem félt hirdetni Krisztus bátorító szavait: „Ne félj, te kisded nyáj, mert ott van a te mennyei Atyád.” Ám hét évtizedet várakoztunk, hogy lássuk a szeretet győzelmét.

Péter atya életét az állhatatos imádság és az emberek iránti feltétlen szeretet jellemezte. Tamás atya kiemelte: halála után észrevették, hogy térdein megkeményedett a bőr a sok térdelve mondott imádság nyomán.

A hitvalló papot egyszerű, de beszédes gesztusai tették igazi példaképpé: cipőjét vagy öltönyét adta annak, akinek nagyobb szüksége volt rá. „Pedig higgyük el, ő is fázott… És mégis boldog volt, mikor kiléphetett önmagából az irgalmasság csodálatos cselekedetével” – emelte ki a szónok. Az irgalmassággal, mely a szeretet legmagasabb foka, s amelynek hiányát a mai társadalom is súlyosan érzi.

Tamás atya arra buzdított, hogy vegyük észre kis közösségeinket, mert ahol ketten vagy hárman összejönnek, Ő ott van közöttünk. Nem a nagy szavakban, a különleges dolgokban, hanem az egyszerűségben, a mindennapi gesztusokban, a rítusokban és a közösségi odafigyelésben őrizzük meg hitünket és identitásunkat. „A rítusaink, a gyönyörűséges görögkatolikus szertartásunk az, ami megtartja az identitásunkat, megtartja az öntudatunkat, megtartja az önbecsülésünket.”

A beszéd végén prófétai küldetésre hívta hallgatóit: „Péter atya, megyünk utánad. Megyünk utánad a prófétaság fantasztikus útján. Mert hisszük és hinni akarjuk, hogy mi nem egy fegyverkező világban, hanem Isten országában akarunk élni.”

Nemzeteket, nemzetiségeket összekötő erő

A szertartás végén ünnepi köszöntők hangzottak el. Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: „Az igazság győzött.” Szavai szerint Romzsa Tódor és Orosz Péter Pál vértanúk példát mutatnak a mai kor számára is.

„Emlékeznünk kell, hogy a hitnek mindig a szívben kell lennie. Romzsa és Orosz atyák egy lépést sem tértek el az útról. Nem engedték, hogy veszély vagy félelem eltávolítsa őket a Jóistentől” – fogalmazott a nagykövet. Hozzátette: a ma élő keresztényeknek is ez az üzenet, hogy „nem lépünk el a hitünktől, nem tántorodunk meg”.

A Nagy Szent Bazil rend egyik szerzetese, Pál atya Máriapócsról sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehetett jelen a bilkei boldoggá avatáson, de örömmel adott hálát azért, hogy az azzal a párhuzamos eseményen, itt Biriben imádkozhatott. Pál atya Bilkén született, így beszédében erőteljes személyes kötődésének is hangot adott, hiszen bár nem volt kortársa a vértanú atyának, de emlékeiben még élnek azok a mozzanatok, amikor Péter atya földi maradványait keresték. A bilkeiek már sokkal hamarabb tudták, hogy szent ember volt Péter atya. Boldoggá avatásáról remélhetőleg a magyarországi görögkatolikus főpásztorok az ő ereklyéivel térnek majd haza – mondta.

A többezer tagot számláló Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, Kramarenko Viktor, valamint Varga Márta, a nyíregyházi ruszin nemzetiségi önkormányzat elnöke is kiemelkedő jelentőséggel bíró eseménynek nevezete a boldoggá avatást. Biriben a görögkatolikus templomban már korábban (2012 júliusában) felállított emléktáblával tisztelegtek Péter atya előtt. Most újra elhozták a tisztelet koszorúit, valamint emlékkártyákat készítettek Boldog Orosz Péter Pálról.

Végül dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő szólt a vendégekhez, aki ígéretet tett arra, hogy a most megvalósult külső felújítás mellett a templom hamarosan belsőleg is megszépül. Elmondta: a kormány a Magyar Falu Program keretében 25 millió forinttal támogatja a további munkálatokat.

Szabó Tamás pasztorális helynök atya köszöntetét fejezte ki Almási Katalin polgármesternek a Biri községben megtapasztalt vendégszeretetért, melyhez az egész közösség megmozdulása hozzájárult. Minden jelenlévőt a helyi iskola ebédlőjében vendégeltek meg, százötven főt vártak a terített asztalokhoz.

Jelen voltak továbbá az Ukrán Országos Nemzetiségi Önkormányzat tagjai és elnöke, Sztankó Mária, akik szintén elhelyezték a tiszteletüket kifejező koszorúikat.

Együtt imádkoztak a szertartáson a helyi és ide zarándokolt hívek, valamint azok a fiatalok, akik előző nap az imaestbe aktívan bekapcsolódtak.

A Szent Liturgia azzal zárult, hogy a templomudvaron dr. Gánicz Endre Sándor atya, a Nyíregyházi Egyházmegye főhelynöke megáldotta Boldog Orosz Péter atya új úti ikonját, Vajda Mihály diakónus ikonfestő munkáját.

„Mindent elviselek abban, aki nekem erőt ad.” Fil 4,13

A nagykállói imaesttől a fáklyás zarándoklaton át a biri ünnepi liturgiáig mindvégig jelen volt az a lelki erő, amely Orosz Péter Pál vértanú pap életét jellemezte: az imádság kitartása, a közösség szolgálata és az irgalmasság cselekedetei. A párhuzamos magyarországi események méltó módon kapcsolódtak a bilkei boldoggá avatáshoz, hidat építve nemzetek, nemzetiségek és generációk között.

Orosz Péter Pál tanúságtétele ma is arra emlékeztet: Krisztus erejében minden szenvedés elviselhető, s a legnagyobb próbatételekben is győzedelmeskedik a szeretet.