Május első keddjén ismét Rókahegyi Görög Esték előadás volt kis közösségünkben. Rendkívül tartalmas, kiválóan felépített előadást hallhattunk dr. Kührner Éva főkönyvtáros asszonytól, a Bessenyei Társaság elnökétől, a Társaság részletes történetéről, tevékenységéről, múltjáról-jövőjéről – dr. Obbágy Veronika beszámolóját olvashatják.
Különleges dokumentumokat ismerhettünk meg és rendkívül sok új információt kaptunk, melyek között görögkatolikus vonatkozások is voltak.
A Nyírvidék című újságban jelent meg 1883-ban egy felhívás: „Társuljunk! A társaság nélkülözhetetlen eszköz a művelődésre…” Ennek ellenére 15 évet kellett várni, mert 1898. január 21-én alakult meg a Szabolcs Vármegyei Bessenyei György Művelődési Kör, a vármegye első közművelődési társasága. Miért éppen Bessenyei? Hangzott el a kérdés. Bessenyei György megyénk szülötte (Tiszabercel 1747), sokoldalú személyiség, író, filozófus, kultúrpolitikus, akinek vezérgondolata a közjó szolgálata, a tolerancia volt. Mária Terézia testőreként a bécsi udvarban magáévá tette a haladó európai eszméket és a magyar felvilágosodás elindítója lett. Bakonszegen halt meg 1811-ben. Hamvait a Bessenyei Kör javaslatára 1940-ben Nyíregyházára hozták. Síremléke - a Nemzeti Sírkert része - városunk temetőjében van, Rátonyi József készítette 1982-ben.
A Bessenyei Kör működésére jellemző volt, hogy szakosztályokra tagolódott: irodalmi, zenészeti, színészeti, mely bővült szabadlyceáris (ismeretterjesztő), később képzőművészeti, továbbá táj- és népkutató szakosztályokkal. 1940-ben névváltoztatás történt, azóta Bessenyei Társaság a neve. 1947-ben, Bessenyei halálának 200. évfordulójára hatalmas ünnepséget szerveztek, Ortutay Gyula miniszter jelenlétével. Sajnos két évvel később a Társaság feloszlott és csak 40 év után alakult újra. A vezetőségben korábban a megyei közigazgatás vezetői vettek részt, az 1987-es újjáalakulást követően viszont az irányítás már egyértelműen a városi értelmiségé lett. A legfontosabb feladatai közé tartozott és a mai napig tartozik a Bessenyei-kultusz ápolása, az irodalom, művészetek és tudomány művelése, a városok és falvak népének művelődéshez segítése, az olvasási vágy fokozása, könyvek, folyóiratok kiadása. Jelenleg is havonta szerveznek különféle témában előadásokat, megemlékezéseket, György-napi emléküléseket, kirándulásokat. A Kör illetve a Társaság működése nagy hatással volt és van a térség kulturális életére: meghívásukra országosan ismert irodalmárok, zenészek, színművészek látogattak el megyénkbe.
Érdekes a görögkatolikus vonatkozás is. Egyrészt az első serleget, mely „Bessenyei serleg” lett és ünnepélyes alkalmakkor ezzel köszönti a Társaság tagjait a mindenkori elnök, a kótaji görögkatolikus egyház adományozta a kör számára. Másrészt Dudás Miklós püspök atya 1939-től aktív tagja volt a Bessenyei Körnek, több előadást is tartott, és 1942 ben Hajdúdorogon létrehozta a Magyarország első görögkatolikus népfőiskoláját, felhasználva a Bessenyei Körben szerzett népfőiskolai tapasztalatait.
A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főkönyvtárosa, a Bessenyei Társaság elnöke, dr. Kührner Éva fantasztikus előadásából megismerhettünk egy újabb közösséget, mely Nyíregyháza kultúrát szerető polgárait szolgálja. Hálásan köszönjük!
Szöveg és fotó: dr. Obbágy Veronika
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 | |||
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |