Zárt ajtók mögött – A konklávé története, 2. rész

Mint említettük, a kereszténység korai évszázadaiban a bíborosok alacsony létszáma, az utazás nehézségei és a világi befolyás miatt nem volt egyszerű a pápák megválasztása, gyakran jutott a szavazás holtpontra, ezért a 13. század elején kétszer is összezárták a bíborosokat a választás idejére. 

A viterbói konklávé helyszíne

A három évig tartó konklávé

A történelem leghosszabb konklávéja ebben az időben történt, és két hónap híján három évig tartott. IV. Sándor pápa (1254-57) a római kommuna folyamatos politikai csatározásai és a gyakori erőszak miatt Viterbóba tette a pápaság székhelyét. 

Utóda, IV. Kelemen halálát követően a bíborosok a viterbói pápai palotába gyűltek össze megválasztani az új pápát. (Akkoriban ott tartották a konklávét, ahol meghalt a pápa.)

A 20 bíborosból egy egészségügyi okból maradt távol (hamarosan meg is halt), 19-en vettek tehát részt a konklávén. A francia és olasz párton belül 4 csoport próbálta akaratát érvényesíteni, nem csoda hát, hogy nem ment gyorsan a választás. A szavazó napot követően a bíborosok visszatértek városukba, és időnként újra összegyűltek szavazni. Így ment ez egy éven át, amikor a hatóságok megelégelték a helyzetet, és a viterbói pápai palotába zárták a bíborosokat. Amikor ez sem vezetett eredményre, lebontották a tanácsterem tetejét, majd egyre jobban csökkentették az ételadagjukat, ezzel bírva őket gyorsabb döntésre. Az egyik bíboros megelégelte a helyzetet és lemondott, hárman pedig – köztük az első magyar bíboros, Báncsa István, akinek ez volt a második konklávéja – meghaltak a konklávé alatt. 1271 kora őszén maguk a bíborosok is belátták, hogy nem fognak dűlőre jutni, ezért megegyeztek, hogy közülük hatan hozzák meg a végső döntést. Mivel a franciák kiszorultak az esélyesek közül, egy piacenzai olasz legátust, Teobaldo Viscontit választották pápává – aki ott sem volt a konklávén, keresztes hadjáraton volt a Szentföldön. Visconti még csak pap sem volt, a konklávét követően szentelték pappá, majd püspökké. Ő lett X. Gergely pápa, aki hamarosan kiadta az Ubi periculum kezdetű bullát, mely lefektette a mai konklávé szabályainak nagy részét. 

Ezek közül ma is érvényben vannak a következők:

• a pápa halálával minden tisztség megszűnik, kivéve a bíboros kamarás (camerlengo) és a penitenciárius (a lelki élet jogi bizonyítékokkal nem igazolható, belső világa ügyeinek legfelsőbb bírója)
• minden megkeresztelt férfi pápává választható
• a távolmaradó bíborosok nem szavazhatnak
• a választó bíborosok kizárólag betegség esetén hagyhatják el a konklávét
• a választó bíborosok a külvilágtól teljesen elzárva választanak.

Az 1274-es gergelyi rendelet szerint a bíborosoknak ott kellett összegyűlni tíz nap elteltével, ahol a pápa elhunyt, ételt egy kis ablakon adtak be nekik, a harmadik naptól kezdve napi egy ételt kaphattak, a nyolcadik nap után csak kenyeret és vizet, a konklávé alatt pedig nem kaptak fizetést.

További reformok

IV. Piusz 1526-ban bullában szabályozta a konklávé menetét, XV. Gergely 1621-ben és 1622-ben a választási folyamatot és a szertartásokat rögzítette részletesen. 

A Hajdúdorogi Egyházmegyét is megalapító X. Piusz konstitúcióban rögzítette a sede vacante állapot teendőit, és egyesítette az addigi szabályokat. 

II. János Pál pápa 1996-ban az Universi Dominici gregis című apostoli konstitúcióval átfogó reformokat vezetett be a pápaválasztás (konklávé) szabályozására. Ez a dokumentum a konklávé részletes eljárásait és körülményeit rögzíti, több korábbi szabályozást egységesítve és modernizálva: egységesítette a választási rendet, 80 évben határozta meg a választási jogot, szabályozta a választás menetét, megerősítette a konklávé zártságát és szigorú titoktartását.

Az avignoni pápai palota

A konklávé helyszíne

Szokás szerint a pápa halálának helyszínén tartották a konklávét (Terracina, Cluny, Velletri, Verona, Bologna, Ferrara, Pisa, Perugia, Anagni, Nápoly, Viterbo, Arezzo). Szép Fülöp francia király (1285-1314) növekvő befolyását azzal is jelezte, hogy megostromolta a pápai rezidenciát, VIII. Bonifácot pedig halálra kínoztatta. Ezt követően a pápaság székhelyét a franciaországi Avignonba tette, ezt az időszakot nevezzük avignoni fogságnak (1309-1377). A francia pápák korában Carpentras, Lyon és Avignon volt a pápaválasztás helye. 1378-tól a megválasztott VI. Orbánt el nem ismerő bíborosok francia hátszéllel új (avignoni) pápát választottak maguknak. A két pápa természetesen kiközösítette egymást és támogatóikat. A helyzetből elege lett mindkét tábornak, és megegyeztek, hogy új, mindenkinek megfelelő pápát választanak, a másik kettő pedig lemond. De nem mondott le, így az 1409-es pisai zsinaton megválasztott V. Sándorral már 3 pápa volt trónon.

A konstanzi zsinat

Az egyházszakadást helyrehozni hivatott konstanzi zsinat 1415-ben az egyik pápát bebörtönözte, a másik kettő ennek hatására önként mondott le, végül Konstanzban megválasztották az akkor még csak diakónus V. Mártont. A konklávé ettől kezdve mindig Rómában volt (Szent Péter-bazilika, lateráni apostoli palota, Pál-kápolna, Miklós-kápolna, Sixtus-kápolna, Quirinale-palota), ám a hatalmas és gazdag reneszánsz dinasztiák ambíciói itt is gyakran háttérbe szorították a Szentlélek sugallatát. 

Napóleon 1796-ban elfoglalta a Pápai Államot, ezért az 1799-1800-as konklávét (Napóleon két pápát: VI. és VII. Piuszt is elraboltatott) Velencében tartották. Ez volt az utolsó Rómán kívüli konklávé.

1878-tól, XIII. Leó megválasztásától a Sixtus-kápolna, a pápák magánkápolnája lett a konklávék állandó helyszíne, mivel tágas volt, jól őrizhető, ráadásul az Apostoli Palotában van. 

Nevezetes konklávék

1268-1271. Viterbo: a leghosszabb konklávé
1314-1316. Carpentras, majd Lyon: a második leghosszabb konklávé, az első az avignoni fogság alatt
1799-1800. Velence: az utolsó Rómán kívüli konklávé
1846. Quirinale-palota: Szent Péter után (34 év) a leghosszabb ideig regnáló pápa, IX. Piusz (majdnem 32 év) megválasztása, az utolsó konklávé a Pápai Államban (Olaszország egyesítésével 1870-ben megszűnt a Pápai Állam)
1903. Sixtus-kápolna: az utolsó világi vétó (Ferenc József)
1958. Sixtus-kápolna: XXIII. János megválasztásával elkezdődik egy emberközelibb pápaság
1978. Sixtus-kápolna: két konklávét is tartottak ötven napon belül, I. János hirtelen halála miatt. Az októberin II. János Pál személyében az első szláv, és 455 éve az első nem olasz pápát választották.
2013. Sixtus-kápolna: Jorge Mario Bergoglio személyében az első Európán kívüli, az első dél-amerikai, az első jezsuita és az első Ferenc nevet viselő pápát választották meg.

Holnap újabb cikkel jelentkezünk a konklávéra készülve. 

Sorozatunkban eddig megjelent írások:

A konklávé története

A széküresedés (sede vacante) állapota

Május 7-én kezdődik a konklávé

Fotók:
1. A viterbói konklávé helyszíne
2. Az 1878-as konklávé
3. Az avignoni pápai palota
4. Konklávéra vonuló bíborosok
5. Betessékelik a bíborosokat a viterbói nagyterembe
6. Konklávé
7. A konstanzi zsinat

Szöveg: Király András/Görögkatolikus Metropólia, indexfotó: Az 1878-as konklávé

Nyíregyházi Egyházmegye