„A gregorián a lélek éneke” – Megnyitották Vácon a gregorián fesztivált

A Veni Creator ünnepi megnyitó gregorián szentmise elején köszöntötték a két földrészről, tíz országból érkezett huszonnégy schola vezetőit, tagjait, a Gregorián Társaság képviselőit és a környékről, illetve távolabbról érkezett híveket.

Az Egyház liturgikus zenéje összefogja a népeket, hiszen a gregorián művészetet és szakralitást jelent mindannyiunk számára. A gregorián az énekelt liturgia – hangzott el a köszöntőben.

Ha az ember behunyta a szemét, a barokk templom helyett felrémlett egy román kori templom kicsit sötét – a nyári melegben is hűvös – hajója, ahol a szerzetesek az Urat dicsőítve énekelnek. A lehunyt szem nem csalt sokat, hiszen ősi helyen tartották a megnyitó ünnepi szentmisét. Három korábbi templom pusztult el a mostani helyén, melyek egykor püspöki székesegyházi rangot viseltek. Az elsőt Géza építtette 1074 után, román stílusban. Őt itt is temették el, ezért Szent László király sokat járt az akkori templomba imádkozni. Az épületet a tatárok 1241-ben pusztították el. IV. Béla a romokon új, gótikus épületet emelt, környékét várfallal vette körül. Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépítette a székesegyházat, ezt azonban a törökök 1620-ban felrobbantották.

Tehát ezer esztendeje énekelnek gregoriánt a Barátok temploma helyén a papok, és válaszolnak rá a hívek, köztük királyok, fejedelmek – hiszen ez az Egyház anyanyelve. A megnyitó ünnepi szentmisén mindez be is bizonyosodott. Koreai schola éppúgy énekelt, mint spanyol, német, olasz, lengyel, magyar. A liturgiában mindenki ugyanazon a nyelven beszélt…

A szentmisét latin nyelven mondta a főcelebráns püspök paptestvéreivel. Az olvasmányt és az evangéliumot magyarul és angolul olvasták fel. A Váci Egyházmegye főpásztora homíliája elején a Jelenések könyvének egy részletéről beszélt. Mint mondta, a mi reménységünk is az, hogy egyszer majd a mennyei Jeruzsálemben együtt fogjuk fényességben dicsérni az Urat. Ott mindazok, akik a Bárány vérében tisztára mosták a köntösüket, fehér ruhában sorakoznak majd fel.

Beer Miklós homíliájában utalt az olvasmányra, melyben Ábrahám kész Isten kérésére egyetlen fiát is feláldozni, bizonyítva ezzel hűségét, szeretetét az Úr iránt. Ez – tette hozzá a püspök – előképe Jézus Krisztus keresztáldozatának, amikor Isten egyszülött fiát küldte el, hogy értünk kereszthalált haljon, megváltva ezzel a világot. Az ő keresztáldozata ott van mindazoknak az életében, akik odaadják az életüket Istenért és embertársaikért.

Ilyen szentet ünnepel ma a világegyház Goretti Szent Mária személyében – folytatta a főpásztor. – Az ő vértanúsága emlékeztet minket az első vértanúktól, az apostoloktól kezdve mindazokra, akik a közelmúltban hitükért, Krisztusért haltak meg. Az áldozat pedig a bűnbocsánat feltétele. Erre emlékezünk azzal a közös nyelvvel, melyen ma Krisztus áldozatát elevenítjük meg, dicsérjük a Bárányt, aki föláldozta magát értünk. Ezt a tiszta és szent istendicséretet akarjuk ma is zengeni a lélek énekével, a gregorián nyelvén. Reményeink szerint egyszer majd ott lehetünk az égben, és fehér ruhában énekelhetünk, zenghetünk az Úrnak hálaéneket.

A szentmisét követően zsolozsmát mondtak, és megkezdődött a fesztivál. Vác templomaiban – többek közt a piaristáknál, a Fehérek templomában –, valamint a Credo Házban, felhangzott a gregorián ének, előadásokat tartanak a szakemberek a „lélek énekének” történetéről, kialakulásáról, arról, hogy miként vált különleges, sok évszázad alatt tökéletesre csiszolt zenévé, amely több mint zene: a teremtés és megváltás misztériumának átimádkozott hirdetése és ünneplése.

Bókay László/Magyar Kurír, Fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye