Máriapócs

Máriapócs

Főesperesség:Székesegyházi Főesperesség
Esperesi kerület:Máriapócsi Esperesi Kerület
A parókia címe:4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.
Postacím:4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.
Telefonszám:(42) 385 142
Titulus:Szent Mihály főangyal
Templombúcsú:november 8.
Alapítás éve:XVII. sz. közepe
Anyakönyvek:1749
Az egyházközség rövid bemutatása:Pócson a 17. század közepétől kezdve az északkeleti vármegyékből déli irányba kirajzó ruszin telepesek egy csoportja telepedett meg. Országos, majd európai hírnévre 1696-ban tett szert a település, ugyanis november 4-én a görögkatolikus fatemplomban az istentisztelet alatt Eöry Mihály földműves azt vette észre, hogy az ikonosztázionon elhelyezett Mária-ikon szeméből könnyek folynak. A rendkívüli jelenségre felhívta Molnár János kántor, majd az összes többi jelenlévő figyelmét. A könnyezés változó intenzitással egészen december 8-ig tartott, majd megszűnt.

A megmagyarázhatatlan jelenség híre hamar átlépte a falu határait, s eljutott a környező településekre is. A Pócshoz közel eső Kálló városában állomásozó császári tábornok, Johannes Andreas von Corbelli gróf tisztjei kíséretében lovagolt át Pócsra, hogy megtekintse a könnyező Mária-ikont. A képet kézbe véve és alaposan megvizsgálva személyesen győződött meg arról, hogy nincs szó csalásról: a könnyek akkor is bőségesen hullottak az Istenszülő szeméből, amikor az ikont a kezében tartotta. A könnyeket kendőjével itatta fel. Ezt a kendőt később magával vitte Bécsbe, amikor az uralkodót, I. Lipótot és feleségét, Eleonórát tájékoztatta az eseményekről. Corbelli látogatásával szinte egyidejűleg a kállói plébános, Kriegsmann Jakab is megszemlélte a csodás eseményt, s arról értesítette Kollonich Lipót bíborost, esztergomi érseket, illetve főpásztorát, Fenesy György egri püspököt.

Fenesy György egri püspök vizsgálatot rendelt el, melyet helynöke, Pettes András nagyprépost végzett el 1696 utolsó, illetve 1697 első napjaiban. A vizsgálati jegyzőkönyv, melyet ma a budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattárában őriznek, tartalmazza harminchat tanú (köztük református és evangélikus katonák) vallomását, illetve Corbelli tábornok eskü alatt tett írásos tanúságtételét.

A Mária-ikon keletkezéséről a nyolcadik tanú, Csigri László bíró vallomásából tudhatunk meg részleteket. Ezek szerint a képet 1675 körül ő rendelte meg Pap Dániel parókus István nevű öccsétől. A kialkudott árat azonban, 6 magyar forintot, Csigri szülei sokallták, így végül egy másik pócsi lakos, Hurta Lőrinc vette meg és adományozta a templomnak. A képet Pap István 50 x 70 cm-es juharfa táblára temperával festette. Az egyszerű vonásokkal megfestett ikon az úgynevezett Hodigitria (útmutató) Istenszülő-ikonok közé tartozik: Mária a bal karján tartja a gyermek Jézust, s jobb kezével rámutat: ő az Út. Az ikon alsó részén cirill betűkkel az alábbi szláv nyelvű szöveg olvasható: „Én, Isten szolgája ezt a képet bűneim bocsánatára állíttattam.”

A hivatalos kivizsgálás, s még inkább Corbelli tábornok egyértelmű tanúságtétele eredményeként I. Lipót császár 1697 márciusában rendeletben utasította Fenesy György egri püspököt a pócsi könnyező ikon Bécsbe szállítására. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) programját megfogalmazó irat száz sérelme között kilencvenedikként ott találjuk a pócsi kép „elvitelét és vissza nem hozatalát” is.

A kép 1697. július 4-én érkezett meg Bécsbe, ahol óriási pompával fogadták. A szeptember 11-én Zentánál aratott török feletti győzelmet a pócsi Szűzanya közbenjárásának tulajdonították. Az ikont végül a Stephansdomban helyezték el, ahol 1946-tól a déli oldalhajó egyik oltárán található. Jóllehet a pócsi kegykép bécsi tiszteletének intenzitása az évszázadok alatt nem csökkent, a könnyezés csodája Bécsben nem ismétlődött meg.

A kép Bécsbe szállítása ellenére a pócsi fatemplomocska is zarándokhellyé vált. A Mária-kép helye évekig üresen maradt, majd helyére – Telekessy István egri püspök ajándékaként – egy másolat került, melynek festője ismeretlen. Az eredetivel egyező méretű kép tölgyfára van festve, vonásai finomabbak, de némely részlete egyszerűbb, mint az eredeti ikoné.

Már 1701-ben a fatemplom rendbetételére irányuló országos gyűjtésre Mészáros Mátyás, pócsi lakos Lipót császártól engedélyt kapott. A következő években az egyházi hatóságokat már egy új templom és bazilita kolostor építése foglalkoztatta. 1714-ben Hodermárszky János József, választott munkácsi püspök erre tett javaslatot a bécsi udvarnál, de a kezdeményezés az egri püspök késlekedő véleménye miatt elakadt.

1715. augusztus elsején a reggeli istentisztelet alatt, melyet Pap Mihály parókus végzett, Molnár János kántor arra lett figyelmes, hogy az eredeti kép helyén elhelyezett másolat szeméből is könnyek folynak. A könnyezésnek még másnap és ötödikén több tucat tanúja volt. A parókus értesítette a Kállóban tartózkodó Bizánczy Gennadius György püspököt, illetve Erdődy Gábor Antal egri püspököt, aki Kiss János egri nagyprépostot bízta meg a könnyezés kivizsgálásával. Ez a vizsgálat is azzal a megállapítással zárult, hogy a csoda valós, manipulációnak nyoma nincs. 1715. szeptember 19-én keltezett levelében az egri püspök elismerte a csoda tényét, és a települést kegyhellyé nyilvánította, mely ezután vette fel a „Mária” előtagot.

Az újabb könnyezés és a kegyhellyé nyilvánítás után ugyan egyre sürgetőbbé vált egy új templom építése, de az akkori egyházi viszonyok késleltették a megvalósítást. 1730 utolsó napjaiban Bizánczy György Gennadius püspök Liczky Nikodémus kassai építőmesterrel az új pócsi templom megépítéséről tárgyalt. A megbeszélésen részt vett a Szepesi Kamara és a helyileg illetékes földbirtokos Aspremont család képviselője. Rögzítették, hogy az épülő templomnak a bizánci szertartás igényeit figyelembe véve kell megépülnie. A Liczky által elkészített terveket Bizánczy püspök elküldte Erdődy Gábor Antal egri püspöknek, akinek jóváhagyásával már 1731 tavaszán megkezdődött
az építkezés, melynek első szakasza mindössze két évig tartott. 1733-ban meghalt Bizánczy püspök, utódja Olsavszky István Simon püspök (1733–1737) hivatali éveiben gyakorlatilag nem történt előrelépés. A folytatásra Blazsovszky György Gábor (1738–1742) idejében került sor, aki új szerződést kötött Liczkyvel. A püspök haláláig azonban mindössze az oldalfalak készültek el. A templom építésének befejezése Olsavszky Mihály Mánuel (1743–1767) püspöknek köszönhető, aki 1744-től új lendületet adott a munkának. 1749-ben nemcsak a templom befejezésére és első felszentelésére kerülhetett sor, hanem a templomhoz kapcsolódó bazilita monostor építése is elkezdődhetett. Ennek megépítésével Olsavszky püspök a templom építőmesterét, Liczky Nikodémust bízta meg. Mivel a baziliták pócsi megtelepedése sértette a nyírbátori ferencesek érdekeit, 1751-ben a kolostor építése megakadt, s csak két évvel később kerülhetett sor az első bazilita szerzetesek beköltözésére, akik átvették a kegytemplom vezetését. A tornyok építése még folytatódott, a második, ünnepélyes felszentelés 1756-ban történt meg. A szentelés centenáriumára 1856-ban a nyugati toronypárt egy szinttel megmagasították.

A templom első belső festését 1748–49-ben Izbéghy Veres István kassai festő végezte. Az Andrea Pozzo jezsuita metszeteit követő látszatarchitektúra-festés főbb elemei ma is megvannak, annak ellenére, hogy 1896-ban, majd 1943-ban erősen átfestették. Az utóbbi Boksay József ungvári festő nevéhez kötődik. Ekkoriban dolgozott Petrasovszky Manó a kegytemplom szentélyének falát díszítő, a magyarság Mária-tiszteletét bemutató monumentális pannóján is.

Ikonosztázának elkészítésére Olsavszky püspök 1748-ban egy Konstantin nevű görög mestert fogadott fel, aki mintegy nyolc hónap alatt készült el a 13 méter magas, 6 méter széles, dúsan faragott képállvánnyal. Az első ikonokat az 1750-es években festették, készítőik ismeretlenek. 1785-ben Spalinszky Mihály munkácsi festőt bízták meg az ikonosztáz új ikonjainak elkészítésével. Az általa festett ikonok nagy részét az új képeket készítő Spisák testvérek 1896-ban kiszerelték, közülük mindössze öt maradt fenn. A kegyképet az ikonosztázion középső királyi ajtaja fölé helyezték el. 1946-ra készült el a templom bal oldali apszisában az új kegyoltár a pécsi ferences mesterek közreműködésével.

A kegykép harmadik és ez ideig utolsó könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. Gávris Kelemen bazilita szerzetes figyelt fel arra, hogy a Szűzanya arca a szokottnál sötétebb, jobb szeméből könnycsatorna húzódik le az arcon, ami egy könnycseppben végződik. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen tizennyolc napig. A könnyezést ez alkalommal vizsgálóbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés valódiságát.

Az első könnyezés 250. (és az ungvári unió 300.) évfordulóján, 1946. szeptember 8-án a Máriapócsra összesereglett negyedmilliós zarándoktömeg jelenlétében a későbbi hitvalló Mindszenty József bíboros vezetésével folytak az ünnepi szertartások. A jubileumi búcsú már egy új, a vallásos emberek számára sok megpróbáltatást magával hozó korszak kezdetén zajlott. 1948-ban a kegytemplom XII. Piusz pápától „basilica minor” címet kapott, de két évvel később a bazilita szerzeteseket a kommunista hatalom elűzte a kolostorból, s helyettük az épület pszichiátriai betegek otthonává vált.

Az 1989/90-es politikai rendszerváltás a kegyhely életében is jelentős változásokat hozott. II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásakor Máriapócs az ünnepségek kiemelt helyszíne volt. Évtizedek után ekkor vált ismét lehetővé, hogy a szomszédos országokból is szervezetten érkezzenek zarándokok, akiknek fogadására 1999-ben zarándokház épült. Máriapócsra visszatérhettek a bazilita atyák és a nővérek is. A kommunista korszakban elmaradt infrastrukturális fejlesztések pótlása napjainkban is tart: 2008–2010 között európai uniós források igénybevételével zajlott a kegytemplom külső és belső felújítása, illetve a bazilika környezetének átalakítása. 2013 és 2015 között tovább folytatódott a kegyhely kiépítése, a templom előtti téren két új épületet emeltek a zarándokok fogadására.

Pócspetri egy rövid ideig önálló parókia volt, jelenleg filia. Papját 1686-ban és 1705-ben említik. 1747-ben már csak öt görögkatolikus családot írtak össze a faluban. Fatemploma a Három Szent Főpap tiszteletére volt szentelve. 1818-ban jelentősen megújították, ikonosztázionjáról néhány évvel később azt jegyezték föl, hogy még nincs megfestve. A fatemplom állapota a század végére annyira leromlott, hogy 1883-ban lebontották.
A templom/kápolna címe:
Templomépítés:1731-1749
Filiák és misézőhelyek:Pócspetri (rk. templom)
A parókiához tartozó összes település:Pócspetri
Szolgálattevő személy(ek):
1940-1945 Sándor József Jozafáts. lelkész
1947-1951 Hegedűs József / Joákimparókus, adminisztrátor
1951-1957 Bodnár Sándorparókus
1961-1965 Zatik Jánossegédlelkész
1962-1962 Keresztes Gáborsegédlelkész
1962-1971id. Jeviczki Ferencsegédlelkész
1965-1969dr. Nagymihályi Gézasegédlelkész
1969-1973dr. Verdes Miklóssegédlelkész
1971-1976 Kún Lászlóparókus
1974-1975dr. Baán Istvánsegédlelkész
1975-1978 Galamb Györgykisegítő lelkész
1976-1981 Szabados János segédlelkész
1976-1982 Legeza Lászlóparókus
1980-1986 Buda Attilasegédlelkész
1982-1989dr. Szavicskó Jánosparókus
1985-1985 Szilágyi János segédlelkész
1986-1987dr. Melles Tivadarsegédlelkész
1987-1991 Ivancsó Sándorsegédlelkész
1989-1992 Galajda Balázs lelkipásztori kisegítő
1990-1991 Orosz Árpádhitoktató
1991-1994dr. Janka Györgysegédlelkész
1992-1996 Nagy Béla segédlelkész
1995-2000dr. Mosolygó Marcellparókus
1996-2001 Magyar Lászlósegédlelkész
1996-1997dr. Véghseő Tamáslelkipásztori kisegítő
1997-1998 Urgyán Antallelkipásztori kisegítő és hitoktató
1998-2000dr. Janka Gáborhitoktató és lelkipásztori kisegítő
2000-2001 Polgári Lászlókegyhely igazgató
2000-2003 Szemán László parókus
2001-2002 Rakaczky Mihálykegyhelyigazgató
2003-2009 Kiss Antal Istvánparókus
2003-2005 Kovács Lajossegédlelkész
2007-2011 Gajdos Lászlókántor, hitoktató
2009-2012 Gánicz Lászlósegédlelkész
2009-2009 Lőrinc László Krizosztom OSBMsegédlelkész
2009-2011 Szocska A. Ábel OSBMparókus
2009-2009 Gánicz Lászlódiakónus
2011-2012 Zuró József parókus
2012-2016 Kapin Istvánparókus
2012-2014 Orosz Zoltánsegédlelkész
2014-2017 Orosz Gáborsegédlelkész
2016- Orosz István Imreparókus

Google Maps

ÖN ITT VAN JELENLEG: PARÓKIÁK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert