2026. április 24.

2. hang

ApCsel 8,40-9,19a

Azon időben Fülöp Azótusban termett, körüljárt és hirdette az evangéliumot, amíg Cézáreába nem érkezett.
Eközben Saul, aki még mindig gyűlölettől lihegett és halállal fenyegette az Úr tanítványait, elment a főpaphoz, és levelet kért tőle a damaszkuszi zsinagógákhoz, hogy megkötözve Jeruzsálembe hozhassa azokat a férfiakat és nőket, akiket ott talál ennek a tannak a követői közül. De amint haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen fényesség ragyogta őt körül az égből. Leesett a földre és szózatot hallott, amely azt mondta neki: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?« Ő azt kérdezte: »Ki vagy, Uram?« Az így válaszolt: »Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. Nehéz neked az ösztöke ellen rugdalóznod.« Erre remegve és ámulva megkérdezte: »Uram, mit akarsz, hogy tegyek?« Az Úr azt válaszolta neki: »Kelj föl és menj be a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned.« A férfiak, akik őt kísérték, álmélkodva álltak. Hallották ugyan a hangot, de nem láttak senkit sem. Saul pedig fölkelt a földről, de amikor felnyitotta a szemét, semmit sem látott. Úgy vezették be kezénél fogva Damaszkuszba. Ott volt három napig, nem látott és sem nem evett, sem nem ivott.
Volt Damaszkuszban egy Ananiás nevű tanítvány, akihez az Úr látomásban így szólt: »Ananiás!« Ő pedig így felelt: »Itt vagyok, Uram!« Az Úr így folytatta: »Kelj föl és menj el az úgynevezett Egyenes utcába és keress föl Júdás házában egy Saul nevű tarzusi embert. Íme, épp imádkozik. Ő pedig látott egy Ananiás nevű férfit, amint belép hozzá és ráteszi a kezét, hogy látását visszanyerje.« Ananiás azonban azt felelte: »Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, hogy mennyi gonoszat tett szentjeiddel Jeruzsálemben. Itt meg felhatalmazása van a főpapoktól, hogy megkötözze mindazokat, akik segítségül hívják nevedet.« De az Úr azt mondta neki: »Csak menj, mert kiválasztott edényem ő nekem, hogy hordozza nevemet a pogányok, a királyok és Izrael fiai előtt. Én ugyanis megmutatom neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért.« Erre Ananiás elindult, bement a házba, rátette kezét és azt mondta: »Saul testvér, az Úr Jézus küldött engem, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, hogy láss és betelj Szentlélekkel.« Erre tüstént halpikkelyfélék hullottak le a szemeiről s visszanyerte szemevilágát; mire fölkelt és megkeresztelkedett. Azután ételt vett magához és megerősödött.

Jn 6,48-54

Ezt mondta az Úr a benne hívő zsidóknak: „Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Ez a mennyből alászálló kenyér, hogy aki ebből eszik, meg ne haljon. Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.” Erre viszály támadt a zsidók közt: „Hogyan adhatja ez nekünk a testét eledelül?” Jézus ezt mondta nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek, ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.”

Szent Száva vértanú

Valens kelet-római császár idején élt. A gótok vidékéről származott. Gyermekkorától keresztényként nevelkedett, s megtagadta a bálványoknak bemutatandó áldozatot, sőt akik ilyet akartak bemutatni, azokat is visszatartotta ettől a keresztény hit kifejtésével. Így szavára sokan megtértek. Később viszont Athanarik gót király keresztényüldözést kezdett. Szávát is elfogták, és sok kínzás során szekérrúdhoz kötözve fölakasztották, majd pedig vízbe vetették, ahol 38 éves korában 372. április 13-án halt meg.

Szent Erzsébet szentéletű anya

Csodatevő asszony volt, aki fiatal korától fogva egy Konstantinápoly közelében lévő kolostorban élt és csak zöldségfélével táplálkozott, a Nagyböjtöt pedig étlen vezekelte végig. Teljesen leromlott testi állapotban csöndesen hunyt el.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!