2025. október 11.

8. hang

1Kor 15,39-45

Atyámfiai! Nem minden test ugyanaz a test, hanem más az embereké, és más a állatoké, más a madaraké, és más a halaké. És vannak égi testek és földi testek, de más az égiek fényessége, és más a földieké. Más a fényessége a napnak, más a fényessége a holdnak, és más a fényessége a csillagoknak; egyik csillag is különbözik fényességben a másik csillagtól. Így van a halottak feltámadása is: romlandóságban vetik el, romolhatatlanságban támad fel; alávalóságban vetik el, dicsőségben támad fel; gyöngeségben vetik el, erőben támad fel; érzéki testet vetnek el, lelki test támad fel.
Ha van érzéki test, van lelki test is. Így mondja az Írás is: »Az első ember, Ádám, élő lénnyé lett«, az utolsó Ádám éltető lélekké.

ApCsel 8,26-39

Azon időben az Úr angyala így szólt Fülöphöz: »Kelj föl és menj délre, arra az elhagyatott útra, amely levisz Jeruzsálemből Gázába.« Az fölkelt tehát és elment. S íme, egy etióp férfi, Kandakénak, az etiópok királynőjének hatalmas udvari tisztje s minden kincsének kezelője, aki Jeruzsálembe jött imádkozni, visszatérőben kocsiján ülve Izajás prófétát olvasta. Ekkor a Lélek így szólt Fülöphöz: »Menj oda és szegődj ahhoz a kocsihoz.« Amint Fülöp odasietett és hallotta, hogy Izajás prófétát olvassa, megszólította: »Azt gondolod, hogy érted, amiket olvasol?« Ez így felelt: »Hogyan tudnám, ha nincs, aki megmagyarázza nekem?« Megkérte tehát Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön melléje. Az Írás helye pedig, amelyet olvasott, ez volt:
»Úgy vitték a megölésre, mint a juhot
s ahogy a bárány megnémul nyírója előtt,
úgy nem nyitotta fel száját.
Megaláztatásban végződik be rajta az ítélet.
Ki számlálja el az ő nemzetségét,
mert az ő élete elvétetik a földről«.
Erre az udvari tiszt azt kérdezte Fülöptől: »Kérlek, kiről mondja ezt a próféta, önmagáról vagy más valakiről?« Ekkor Fülöp megnyitotta száját s ebből az Írásból kiindulva hirdette neki Jézust. Ahogy az úton haladtak, odaértek egy vízhez. Erre az udvari tiszt azt mondta: »Íme a víz, mi gátol abban, hogy meg ne keresztelkedjem?« Fülöp azt felelte: »Ha hiszel teljes szívedből, szabad.« Az így szólt: »Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.« Azután megállította a kocsit s mindketten lementek a vízbe, Fülöp és az udvari tiszt, és megkeresztelte őt. Amint feljöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt. Az udvari tiszt nem látta őt többé, s örvendezve tovább ment az útján.

Lk 4,31-36

Abban az időben Jézus lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton tanított. Tanításán ámulatba estek, mert beszédének hatalma volt. Volt a zsinagógában egy ember, akiben tisztátalan ördögi szellem lakott. Ez hangosan felkiáltott: „Hagyj békét! Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? A vesztünkre jöttél-e? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.” Jézus azonban ráparancsolt: „Elhallgass, és menj ki belőle!” Erre az ördög középre dobta őt, kiment belőle, és semmit sem ártott neki. Mindenkit félelem töltött el, és egymás közt azt kérdezgették: „Miféle beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?”

Szent Fülöp apostol

A palesztinai Cezareából származott. Megházosodott, és 4 leánya született, akik később prófétáltak. Fülöpöt az apostolok, akárcsak Istvánt, a 7 diakónus közé választották, Szamariában hirdette az evangéliumot nagy sikerrel. Hittek beszédének, és sokakat megkeresztelt, köztük Simon varázslót is. Isten angyalának parancsára elment a Jeruzsálemből a Gáza felé vezető útra, ott találkozott az etióp főemberrel, hirdette neki is Jézust, és egy tónál megkeresztelte. Mikor visszatért Jeruzsálembe, az apostolok püspökké szenteltek, és Kisázsiába, Trallia városába küldték. Késő öregségében hunyt el. Tetteiről az Apostolok Cselekedeinek könyvében, a 6. és 8. fejezetben olvashatunk. Nem tévesztendő össze a 12 apostolhoz tartozó Fülöp apostollal.

Szentéletű Teofán, nikeai hitvalló püspök, költő

A tiszteletreméltó Teofán (778-845) a dec. 27-én ünnepelt Szt. Theodorosz testvére. A palesztínai Szt. Szabbasz monostor szerzetese és az ikontisztelet nagy támogatója volt, ami miatt sok üldözésben volt része „Megbélyegzett” melléknevét onnan kapta, hogy az ikonrombolók homlokára bélyeget égettek, amit abban a korban a gonosztevőkkel tettek. 842-ben, a képromboló Teofil császár halála után Nikea metropolitája lett, s ott hunyt el 845. október 11-én.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!