/

LITURGIKUS NAPTÁR

2. hang

2Kor 9,6-11

Atyámfiai! Azt mondom: Aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat. Ki-ki úgy adjon, ahogyan eltökélte szívében, ne kedvetlenséggel vagy kényszerűségből; mert Isten a jókedvű adakozót szereti. Isten pedig elég hatalmas, hogy minden kegyelmét bőven árassza rátok, hogy mindig mindennel teljesen el legyetek látva és bőven teljék minden jótéteményre, ahogyan írva van:
»Bőven adott a szegényeknek;
igazsága megmarad örökkön-örökké«.
Aki pedig magot ad a magvetőnek, és kenyeret juttat eledelül, megsokasítja majd a ti vetéseteket is, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. Így mindenben gazdagok lesztek minden jószívűségre, mely általunk hálaadást eredményez Isten iránt.



Fil 2,12-16a

Atyámfiai! Mint ahogy mindig engedelmesek voltatok, munkáljátok üdvösségeteket félelemmel és rettegéssel, nemcsak úgy, ahogy jelenlétemben tettétek, hanem még sokkal inkább most, a távollétemben. Mert Isten az, aki bennetek az akarást és a véghezvitelt egyaránt műveli jóakarata szerint. Tegyetek meg mindent zúgolódás és habozás nélkül, hogy kifogástalanok és tiszták, Isten feddhetetlen fiai legyetek a gonosz és romlott nemzedék között, akik között ragyogtok, mint csillagok a világűrben. Ragaszkodjatok az élet igéjéhez, hogy meglegyen a dicsőségem Krisztus napján,



Lk 6,24-30

Mondá az Úr a hozzá jövő zsidóknak: De jaj, nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigaszotokat. Jaj nektek, akik most jóllaktok, mert éhezni fogtok! Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok! Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal. Nektek, akik hallgattok, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza.




Szent Hilárion atya

Hilárion Palesztinában született, Gáza város közelében, szülei hellének voltak. Szülei Alexandriába küldték, hogy ott elsajátítsa a tudományokat. Nemcsak ezekkel ismerkedett meg, hanem a lelki tudományokkal is. Megismerve Jézus hitét, felvette a keresztség szentségét. Mivel jó erkölcsű ifjú volt, azon gondolkozott, miképp élhetne Istennek tetsző életet. Hallván Remete Szent Antalról, akinek híre messze földre elterjedt, felkereste őt a pusztában. Hallotta üdvös tanítását, látta imádságos és munkás életét, ő is ilyen életet akart élni. Szent Antalt sokan, sokféle dologban keresték fel. Hilárion, látva ezt az életet, nem akart nála maradni, hanem máshol akart teljes magányosságban élni. Szent Antal áldását véve, visszament hazájába. Szüleit már nem találta életben. Örökségét szétosztva, egy magányos helyet keresett, ahol teljesen átadta magát az imádságnak és önmegtagadásnak. Az ördög, látva tökéletességre törekvő életét sokat gyötörte tisztátalan gondolatokkal. Ő azonban testét sanyargatva imádsággal és elmélkedésekkel űzte el a gondolatokat. A gonoszlélek mással is zavarta őt, de győzött felettük. Egyszer rablók támadtak rá, de Hilárion a jó útra térítette őket oktatásaival. Szent életének híre messze földre elterjedt. Sokan keresték fel, hogy közelében, vezetése alatt éljenek. Áldásával sok kolostor épült számukra. Ő pedig, meglátogatva azokat megerősített a szerzeteseket a jó gyakorlásában. Olyan volt ő Palesztinában, mint Szent Antal Egyiptomban. Mivel élete minden jóval volt teljes, Istentől csodatevő erőt kapott, sok pogányt térítve a keresztény hitre. Élete vége felé végig látogatta a kolostorokat. Ciprus szigetén halt meg 371-, vagy 372-ben.